Konferencia a a lovagkirály aranykoráról a Nemzeti Múzeumban

Hétszáz éve, 1326. március 5-én született a középkori Magyarország egyik legsikeresebb uralkodója, I. (Nagy) Lajos. A centenárium alkalmából a Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központ (MNMKK) országos tudományos konferenciát rendez a születésnapján, ahol az Anjou-kor legkiválóbb hazai kutatói mutatják be a király kül- és belpolitikájának, valamint mecenatúrájának legújabb régészeti és történettudományi eredményeit. Az eseményen debütál a királyi rezidenciákat bemutató legújabb történelmi 3D-animációs film is.

A március 5-i, budapesti szimpózium az 1342 és 1382 között uralkodó Nagy Lajos hagyatékát helyezi új megvilágításba, túllépve a hagyományos uralkodóképen. A rendezvény egyik legkiemelkedőbb újdonsága a Nagy Lajos király rezidenciái című animációs film ősbemutatója lesz, amelyet a történelmi rekonstrukciókban élenjáró Pazirik Informatikai Kft. és Buzás Gergely múzeumigazgató (MNM Mátyás Király Múzeuma) készített. A vizuális újdonságok mellett a résztvevők egy exkluzív kurátori vezetésen is megtekinthetik a Nagy Lajos király kincsei című friss kamarakiállítást.

A konferencia tematikája a legfrissebb kutatásokra épülve átfogó képet ad az Anjou-kori államgépezet működéséről. A délelőtti és délutáni ülésszakokon olyan témák kerülnek terítékre, amelyek árnyalják a 14. századi hatalmi viszonyokat. A konferencia egyik szervezője, az Anjou-kor legkiválóbb szakertője, Csukovits Enikő Nagy Lajos megítélése egykor és most címmel ad elő, Skorka Renáta és B. Halász Éva a dinasztikus hálózatokat, a hercegségek rendszerét és az Anjou-család nőtagjainak – köztük a király édesanyjának, Piaszt Erzsébetnek – a politikai befolyását elemzik.

Bácsatyai Dániel a személyes fejedelmi találkozók fontosságát, Rácz György pedig Nagy Lajos és az avignoni, illetve római pápák komplex kapcsolatrendszerét mutatja be. Szőcs Tibor és Tringli István a királyi elit, valamint a birtok- és országkormányzat működésének új dimenzióit tárják fel. A lovagkirály gazdasági alapjait (Tóth Csaba előadása a pénzverésről), valamint a magyarországi építészet és festészet európai rangú fellendülését (Buzás Gergely és Jékely Zsombor) is bemutatják. Külön figyelmet kap a király és az egyetlen magyar alapítású szerzetesrend, a pálosok kapcsolata a legfrissebb régészeti adatok tükrében (Pető Zsuzsa Eszter).

I. Lajos (1326–1382) apja, az országegyesítő I. Károly (Károly Róbert) stabil, gazdaságilag virágzó országát örökölte 1342-ben. Uralkodása a középkori Magyar Királyság egyik csúcspontja. Külpolitikáját az első évtizedekben a nápolyi trón megszerzéséért folytatott, öccse (András herceg) meggyilkolását megbosszuló itáliai hadjáratok, majd a Velence elleni dalmáciai háborúk határozták meg.

1370-ben, nagybátyja, III. Kázmér halála után megörökölte a lengyel trónt, létrehozva a magyar–lengyel perszonáluniót. Emellett vazallusi függésbe vonta a Balkán jelentős részét (Havasalföld, Moldva, Bosznia, Szerbia). Bár a későbbi történetírás gyakran emlegette, hogy birodalma partjait "három tenger (Adriai-, Fekete-, Balti-tenger) mosta", ez történelmileg pontatlan túlzás, ám jól jelzi befolyásának hatalmas kiterjedését.

Nagy Lajos kora a gótikus művészet és a lovagi kultúra virágzása Magyarországon. Felvirágoztatta Visegrádot, Budát és Diósgyőrt, megalapította az első magyar egyetemet Pécsen (1367), és állami szintre emelte a Szent László-kultuszt. Neki köszönhető az 1351-es törvények kiadása is, amely évszázadokra (1848-ig) rögzítette a magyar nemesség jogait (ősiség törvénye, kilenced).

A Magyar Nemzeti Múzeum Dísztermében (1088 Budapest, Múzeum krt. 14-16.) megrendezésre kerülő jubileumi konferencia ingyenesen látogatható, azonban az intézmény honlapján előzetes regisztrációhoz kötött.