Film készült a mohácsi tömegsírokban azonosított áldozatokról
Antropológiai és régészeti bizonyítékokkal támasztja alá a mohácsi csatát követő tömegkivégzések tényét egy újonnan bemutatott történelmi film. A Kiss Stefán Mónika rendezésében, a Real Pictures Production Kft. gyártásában elkészült, Mohács 1526 - Arcok a sírból című alkotás az elmúlt évek ásatásainak eredményeit összegzi. A produkció célja, hogy a csata ötszázadik évfordulójára tudományos alapossággal mutassa be az 1526-ban elesett, jeltelen tömegsírokba vetett áldozatok sorsát.
- A Mohács 1526 - Arcok a sírból című új dokumentumfilm a mohácsi csata utáni tömegkivégzések áldozatainak modern régészeti és antropológiai kutatását mutatja be.
- A szakemberek a 2020 és 2024 között zajló ásatások során feltárt csontmaradványokon törvényszéki orvosszakértői vizsgálatokkal bizonyították be a foglyok szervezett legyilkolását.
- A tudományos munka eredményeként több áldozat arcrekonstrukciója is elkészült, a kutatók pedig az 1526-os csata ötszázadik évfordulójára több száz elhunyt nevét azonosították.
A Magyar Királyság és a Szulejmán szultán vezette oszmán hadsereg 1526. augusztus 29-i összecsapása a magyar történelem meghatározó eseménye volt. A megsemmisítő vereséget követő napon a szultán parancsára mintegy kétezer keresztény foglyot végeztek ki.
A mohácsi tömegsírokra először 1959-ben bukkantak rá amatőr kutatók, ekkor Papp László régész és Bartucz Lajos antropológus két sírgödröt vizsgált meg. A csata 450. évfordulójára készülő emlékpark 1976-os építése során Maráz Borbála régész vezetésével további három tömegsírt azonosítottak. A szoros határidők miatt a maradványokat mindkét alkalommal visszatemették.
A leletek modern kutatása 2020 nyarán vette kezdetét, amikor a Janus Pannonius Múzeum felkérésére a Szegedi Tudományegyetem Embertani Tanszéke, Pálfi György vezetésével bekapcsolódott a munkába. A kutatók 2022-ig a 3-as, majd 2024-ben a 4-es számú tömegsírt tárták fel, több száz csontvázat vizsgálva meg.
Ez is érdekelhet
Az antropológiai kutatások olyan vágásnyomokat tártak fel, amelyek egyáltalán nem egyeztethetők össze a harctéri cselekményekkel. Szabó Árpád igazságügyi orvosszakértő a csontsérülések, például a gerincvelőt célzottan átvágó pengecsapások alapján igazolta a tömeges kivégzés tényét. A feltárások során női csontvázmaradványokat is találtak, amit a DNS-vizsgálatok is megerősítettek, jelezve, hogy kísérő családtagok vagy a tábori szolgálók is lehettek az áldozatok között.
A dokumentumfilm a terepmunkán rögzített felvételeket dramatizált jelenetekkel és szakértői interjúkkal ötvözve mutatja be a 16. századi eseményeket. A feltárt koponyák alapján Kis Luca antropológus elkészítette néhány kivégzett áldozat arcrekonstrukcióját. Varga Szabolcs történész levéltári kutatásai során több száz elhunyt nevét is azonosította.
