Komoly háborús károk érték az iráni világörökségi helyszíneket
Példátlan pusztítást végeztek a februárban kirobbant amerikai-izraeli katonai csapások az iráni világörökségi helyszínek körében, felülmúlva a közel-keleti konfliktusok eddigi kulturális veszteségeit. Ahogy arról a The Art Newspaper beszámolt, az iráni szakemberek versenyt futnak az idővel, hogy megóvják a sérült nemzeti kincseket az őszi időjárástól és a fenyegető újabb támadásoktól.
- Több mint száznegyven történelmi műemlék, köztük az iszfaháni Csehel Szotún és a teheráni Golesztán palota is megrongálódott a februárban kirobbant fegyveres konfliktusban.
- Az iráni kulturális örökségvédelmi szakemberek a harcok áprilisi szüneteltetése óta folyamatosan végzik az állagmegóvási és kármentesítési munkálatokat.
- A közel negyvenmillió dollárosra becsült kár rámutat a fegyveres konfliktusok esetén alkalmazandó nemzetközi örökségvédelmi egyezmények gyakorlati hiányosságaira.
Az iráni Kulturális Örökségvédelmi, Turisztikai és Kézműipari Minisztérium adatai szerint a harcok során tizennyolc tartományban összesen száznegyvenkilenc történelmi műemlék rongálódott meg. A károsult épületek között olyan UNESCO világörökségi helyszínek szerepelnek, mint a tizenhetedik századi iszfaháni Csehel Szotún palota, a Transziráni vasútvonal egy szakasza, valamint a teheráni Golesztán palota.
Farhad Azizi Zelani, a minisztérium főigazgatója megerősítette, hogy a Szafavida és Kádzsár korszakban épült teheráni komplexum már a háború második napján súlyos szerkezeti károkat szenvedett egy robbanás következtében.
A negyven nap alatt bekövetkezett pusztítás mértéke példa nélküli az elmúlt évtizedek hadtörténetében. A Reuters hírügynökség korábbi vizsgálata rávilágított, hogy az Egyesült Államok és szövetségesei iraki, szíriai, líbiai és afganisztáni hadjáratai során nem volt példa világörökségi helyszínek ilyen léptékű sérülésére.
Bár az 1954-es hágai egyezmény kötelezi az államokat a kulturális javak védelmére, az iráni tisztségviselők szerint a jelenlegi válság bebizonyította, hogy a nemzetközi szerződések hatástalanok szigorú betartatás és gyors globális válaszlépések nélkül.
Az áprilisban életbe lépett, de továbbra is törékeny tűzszünet ellenére a helyi restaurátorok azonnal megkezdték a kármentesítést. A szakemberek katalogizálják a leomlott díszítőelemeket, védőállványzatokat építenek, és a közelgő esők miatt kiemelten kezelik a tetőszerkezetek szigetelését. Az anyagi kár becsült értéke megközelíti a negyvenmillió dollárt.
Bár Irán segítséget kért az UNESCO-tól, érdemi anyagi támogatás egyelőre nem érkezett, de Japán már felajánlotta közreműködését a Golesztán palota helyreállításához. Az iráni igazságügyi tárca emellett jogi dokumentációt állít össze a nemzetközi kártérítési eljárásokhoz.
Ez is érdekelhet
A fegyveres konfliktus az ország múzeumi hálózatát is megbénította. Tajebeh Golnaz Golszabahi, a Múzeumok Nemzetközi Tanácsának alelnöke jelezte, hogy a legtöbb iráni intézmény zárva tart, gyűjteményeiket pedig raktárakba menekítették.
A Teheráni Kortárs Művészeti Múzeum, amely a világ egyik legjelentősebb nyugati modern művészeti gyűjteményét őrzi, szintén páncéltermekben tartja a műtárgyakat. Reza Dabirinezhad igazgató tájékoztatása szerint a bizonytalanság és a gazdasági nyomás ellehetetleníti a nemzetközi kiállítások megrendezését, ami hosszú távon elszigeteli a lakosságot a kulturális örökségétől a válság utáni kilábalás időszakában.
