A bombázások lerombolják Irán világörökségi helyszíneit is

Hasszán Fartúszi, az UNESCO iráni nemzeti bizottságának elnöke szerint a bombázások és a robbanások okozta lökéshullámok több mint 140 kulturális szempontból kiemelkedő helyszínt érintettek. A legsúlyosabb károkat a teheráni történelmi központban található, 2013 óta UNESCO-védelem alatt álló Golesztán-palota szenvedte el.

Dzsabbár Avadzs, a múzeumegyüttes igazgatója az IRNA iráni állami hírügynökségnek elmondta, hogy a palota nyílászáróinak több mint fele megsemmisült. Súlyosan megrongálódott a híres Tükörterem, amelynek mennyezetét és falait apró tükörmozaikok borítják, valamint a 19. századi európai és perzsa stílusjegyeket ötvöző Márványtrón is. Ali Omid Ali, a palota restaurálási vezetője szerint jelenleg a meggyengült szerkezetek stabilizálása zajlik; a komplexum továbbra is zárva tart a nagyközönség előtt, a teljes helyreállítás költségeit pedig kezdetben 1,7 millió dollárra becsülik, bár ez az összeg várhatóan emelkedni fog.

A teheráni célpontok – köztük a Szaadábád palotakomplexum – mellett vidékre is kiterjedtek a kulturális veszteségek. A hatóságok szerint az UNESCO-listás helyszínek közül Iszfahánban megsérült a negyvenoszlopos Csehel Szotún-palota és a Péntek-mecset, valamint a Horramábád-völgy őskori régészeti lelőhelyei is.

Az iráni épített örökség pusztulása a 2026. február 28-án kitört háborús konfliktus közvetlen következménye. Az izraeli és az amerikai légierő összehangolt, több hullámban végrehajtott légicsapás-sorozatot indított az iráni rezsim kulcsfontosságú katonai és nukleáris létesítményei (légvédelmi rendszerek, ballisztikusrakéta-kilövők, fegyvergyárak és parancsnokságok) ellen. Mivel e katonai célpontok egy része sűrűn lakott, történelmi városmagok közelében helyezkedik el, a robbanások lökéshullámai elkerülhetetlenül kárt tettek a műemlékekben is.

A helyreállítási munkálatokat nemcsak a továbbra is feszült, konfliktusos légkör (különösen a tengerparti és öbölmenti területeken folytatódó szórványos összecsapások), hanem a forráshiány is hátráltatja. Az amerikai blokád alatt álló, gazdaságilag kimerült iráni kormányzat eddig nem különített el központi költségvetést a kulturális rehabilitációra. Ahogy Fartúszi rámutatott, a nemzetközi szervezetek költségvetése is korlátozott, és a legnagyobb veszteség a műemlékek pótolhatatlan "eredetisége", amelyet a legkiválóbb restaurátori munka sem tud már teljesen visszaadni.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

13. Rendi törekvések Magyarországon, a magyar rendek és a Habsburg udvar konfliktusai a 17–18. században
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek

• A legenda szerint a tokaji aszút is a szegény fiatalokat gyámolító Lorántffy Zsuzsanna találta fel
• A hadiadó-emelés kompenzálásaként hozhatta létre a Szent István-rendet Mária Terézia
• Rákóczi nem kért a békefeltételekből, beleegyezése nélkül tették le a kurucok a fegyvert
• Birtokaik és családjuk jövője is odavesztett a Wesselényi-összeesküvés halálra ítéltjeinek
• Világhírű tudóst is Magyarországra csábított Lorántffy Zsuzsanna
• A lakosság elkeseredettségére alapozta felkelését Bocskai István
• Vitáik miatt nyílt háborúba kezdett öccsével Rudolf király
• Bocskai István Habsburg-ellenes felkelése olyan sikeres lett, hogy hajdúi már Bécset fenyegették
• Valóban vadászbaleset áldozata lett Zrínyi Miklós?