Kharónnak szánt fizetség lehetett a római kori gyermek pénzérméje
Közel 1750 éves gyermeksírt tártak fel régészek a bulgáriai Sztara Zagora városában, amelyből két arany fülbevaló és egy Aurelianus római császár uralkodása alatt vert pénzérme került elő. A leletek nemcsak a temetkezés korának meghatározását segítik, hanem az ókori Trákia egyik legjelentősebb városának temetkezési szokásairól és hitvilágáról is új információkkal szolgálhatnak.
A Sztara Zagorai Regionális Történeti Múzeum munkatársai egy tervezett lakóépület helyén végeztek megelőző régészeti feltárásokat, amelyek során egy kiterjedt római kori temető maradványaira bukkantak. A mai város alatt összesen 135 sírt azonosítottak, amelyeket a Kr. u. 2. század végétől az 5. századig terjedő időszakban emeltek, vagyis a temetőt közel három évszázadon keresztül használhatták.
A feltárás legjelentősebb lelete egy gyermek sírjából került elő, amelyben két arany fülbevaló mellett egy Aurelianus császár (270–275) uralkodása idején kibocsátott római pénzérmét is találtak. Az érmét 274 és 275 között verték Serdicában, a mai Szófiában, így fontos támpontot nyújt a temetkezés keltezéséhez, amelyre legkorábban a pénz kibocsátását követően kerülhetett sor. A gyermeket nyugat–keleti tájolásban helyezték végső nyugalomra, fejével nyugat, lábával kelet felé, személyazonosságáról és halálának körülményeiről azonban egyelőre nem rendelkeznek pontos információkkal a régészek.
Az aranyékszerek arra utalnak, hogy a gyermeket értékes tárgyakkal együtt temették el, ezek önmagukban azonban nem elegendők családja társadalmi helyzetének meghatározásához. A pénzérme jelenléte emellett vallási jelentőséggel is bírhatott, mivel az ókori görög és római temetkezési hagyományokban időnként érmét helyeztek az elhunyt mellé, hogy azzal fizethessen Kharónnak, az alvilági révésznek a túlvilágra vezető átkelésért. Bár a most feltárt sír esetében nem bizonyítható, hogy az érme valóban ezt a célt szolgálta volna, a lelet összefüggésbe hozható a halál utáni élettel kapcsolatos korabeli elképzelésekkel.
Ez is érdekelhet
A temető további sírjai a római kori temetkezési szokások változatosságáról tanúskodnak, mivel a 135 feltárt nyughely közül mindössze négy tartalmazott hamvasztásra utaló maradványokat. Egyes sírokat római tetőcserepekkel, téglákkal vagy kőlapokkal fedtek le, míg más esetekben egyszerű, fedetlen sírgödrökbe helyezték az elhunytakat, ami a temetkezési gyakorlatok közötti különbségekre világít rá.
A gyermek temetésének idején a mai Sztara Zagora helyén fekvő Augusta Traiana a Római Birodalom Thracia (Trákia) provinciájának egyik legjelentősebb városa volt, amely Traianus császár uralkodása alatt, a Kr. u. 2. század elején indult fejlődésnek. A termékeny trákiai síkságon fekvő település fontos közigazgatási és gazdasági központtá vált, amelyet jelentőségét tekintve hagyományosan Philippopolis, a mai Plovdiv után a provincia második legfontosabb városaként tartanak számon. Augusta Traiana városképét erődítmények, közfürdők, kőburkolatú utcák és monumentális középületek határozták meg, Marcus Aurelius uralkodása alatt pedig saját bronzpénzek kibocsátására is jogosultságot szerzett.
