Gyermekrajzot találtak az Iszik-köl tó elsüllyedt középkori városában
Gyermek által készített karcolatot és ősi állatnyomokat is felszínre hoztak a búvárrégészek a kirgizisztáni Iszik-köl tó mélyén fekvő elsüllyedt középkori város, Toru-Ajgir kutatása során. Az Orosz Tudományos Akadémia és az Orosz Földrajzi Társaság által támogatott expedíció legújabb eredményeiről az orosz sajtó számolt be az ásatási szezon lezárultával. A leletek hozzájárulnak a selyemút egykori jelentős kereskedelmi csomópontjának és geológiai okokra visszavezethető pusztulásának megismeréséhez.
- Befejeződött az orosz kutatók idei víz alatti régészeti szezonja a kirgizisztáni Iszik-köl tóban fekvő Toru-Ajgir romjainál.
- A felszínre hozott leletek között kerámiatöredékre karcolt gyermekrajz és egy téglán megmaradt kutyalábnyom is található.
- A több mint hatszáz éve víz alá került egykori selyemúti csomópont pusztulását a szakemberek tektonikus mozgásokkal magyarázzák.
A jelenlegi partvonaltól mintegy egy kilométerre, négy-öt méteres mélységben fekvő romok feltárása során a kutatók az idei szezonban is számos mindennapi használati tárgyat hoztak a felszínre. A legérdekesebb leletek közé tartozik egy ősi cserépedény töredéke, amelyre évszázadokkal ezelőtt egy gyermek hegyi kecskét karcolt, valamint egy tégla, amely megőrizte egy kutya mancsnyomát. A régészek emellett gyümölcstárolásra használt kerámiamedencét, építőanyagokat és állatcsontokat is azonosítottak.
A szerves maradványokon radiokarbonos és dendrokronológiai vizsgálatokat végeznek az egykori lakosok étrendjének és a település pontos korának meghatározása céljából. A szakemberek hangsúlyozták, hogy a területnek eddig csupán tizenöt-húsz százalékát vizsgálták át a búvárrégészek.
Az Orosz Tudományos Akadémia Földfizikai Intézetének munkatársa, Andrej Korzsenkov által vezetett kutatócsoport elsősorban a város víz alá kerülésének okait vizsgálja. A szeizmológusok két fő hipotézissel dolgoznak, amelyek mindegyike geológiai folyamatokhoz kötődik.
Az első elmélet szerint egy rendkívül erős földrengés okozta a part menti sáv hirtelen, egyidejű beszakadását, ami magával rántotta a városi infrastruktúrát. A második feltételezés alapján a tó nyugati részén egy tektonikus gát alakult ki, amely megakadályozta a víz elfolyását, így a vízszint fokozatosan emelkedett a településen. A kutatás vezetője emlékeztetett, hogy a 19. század végén és a 20. század elején az északi Tien-san térségében történt földrengések során megfigyeltek hasonló, több tucat kilométer hosszú és akár öt méter mély part menti süllyedéseket.
Ez is érdekelhet
Toru-Ajgir több mint hatszáz évvel ezelőtt tűnt el a felszínről, a település történelmi jelentőségét pedig a kínai Csing-dinasztia korabeli írott forrásai is megerősítik. A 2025 végén tett felfedezések egyértelműsítették, hogy nem csupán egy kisebb előretolt helyőrségről, hanem egy kiterjedt, fejlett középkori városról van szó, amely a selyemút északi ágának fontos csomópontjaként működött.
A búvárrégészek égetett téglából emelt épületeket, gabonaőrlő malmokat és egy hatalmas, a 13. és 14. századra datálható muszlim nekropoliszt is azonosítottak, amelynek sírjai Mekka felé tájoltak. A kutatócsoport az adatok alapján elkészítette a település katasztrófa előtti digitális rekonstrukcióját, a felszínre hozott leletek másolatait pedig ősszel Szentpéterváron mutatják be a nagyközönségnek.
