Jules Verne több jóslata is félelmetesen pontosan vált valóra

A távoli világok és a tudomány szerelmese

A XIX. század második felében élő emberek joggal érezhették úgy, hogy a világ valósággal elrohan mellettük. A korszak mára legendássá vált feltalálói évről évre fantasztikusabbnál fantasztikusabb találmányokkal álltak elő. Ekkor jelentek meg az első, már négyütemű motorral hajtott járművek prototípusai, az égen feltűntek az első kormányozható léghajók.

A távíró, a telefon, majd a rádió elterjedése, illetve a hang-, és mozgóképrögzítő technológiák felbukkanása a kommunikáció legjelentősebb forradalmát hozta el a nyomtatás feltalálása óta. Hasonlóan forradalmi változást eredményezett az építészetben a vasbeton, a hadviselésben a dinamit és a korai gyorstüzelésű fegyverek felbukkanása.

Ebben a korban élt és alkotott a világirodalom mindmáig egyik legolvasottabb írója, Jules Verne, akinek regényein Magyarországon is nemzedékek nőttek fel. Verne 1828-ban a franciaországi Nantes városában született, és gyermekkora óta szenvedélyesen rajongott a távoli tájak, az utazás és a felfedezések iránt.

Már fiatalon ugyancsak nagy érdeklődést mutatott az irodalom iránt is, de édesapja először hallani sem akart arról, hogy fia a művészek bizonytalan életútját válassza. Így került a 19 éves Verne 1847-ben Párizsba, hogy apja nyomdokaiba lépve jogi tanulmányokat folytasson.

Bár 1851-ben diplomát szerzett, ügyvédként egyetlen napot sem praktizált. A francia főváros kulturális és közösségi élete az irodalmi pálya irányába fordította, és már 1849-től jó barátja, ifj. Alexandre Dumas támogatásával színdarabokat is írt, igaz, ekkor még nem aratott nagy sikereket.

Az egzotikus világok mellett Verne másik nagy szenvedélyévé hamarosan a természettudományok váltak. 1851-ben ismerkedett meg Pierre-Michel-François Chevalier újságszerkesztővel, akinek lapjában tudományos népszerűsítő cikkeket kezdett publikálni. Regényes formába öntött munkáit aprólékos kutatómunkára alapozta, így számos tudományos témájú könyvet és folyóiratcikket olvasott.

Szélesebb ismeretségi körébe tartozott továbbá a korabeli francia tudományos élet több jeles képviselője is, így például Elisee Reclus geográfus, a fényképezés úttörőjének számító Nadar, Charles Deville vulkanológus vagy éppen az angol csillagász, John Herschel.

Így Verne széles körűen tájékozott volt korának tudományos eredményeit illetően, sőt minden bizonnyal arról is tudott, hogy a kutatók mire számítanak a jövőre nézve. A nagy tudással felvértezett – és kétségtelenül jó fantáziával megáldott – író könyveit most, a XXI. században olvasva pedig könnyen olyan érzésünk támadhat, mintha Verne valóban képes lett volna előre látni azt, hogy milyen irányba halad az emberiség fejlődése.

1. A távoli világok és a tudomány szerelmese
2. A tengerek világa
3. Holdutazás a XIX. században
4. Tűpontos megérzések a XX. századról

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

22. A középkori egyház
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák

• Bűnösök tértek jó útra és régi ellenfelek kötöttek barátságot Sziénai Szent Katalin szavainak hatására
• Nem a vallási ellentétek okozták VIII. Henrik szakítását Rómával
• Hogyan lett a középkor a sajtkészítés virágkora?
• Ahol a püspök felügyelte a legjobb bordélyházakat: a középkori London alvilága
• Állam az államok felett – így épült ki a középkori egyház hatalma
• A társadalmi homogenizáció véres eszköze – így született az inkvizíció
• Démoni kísértések – így éltek a korai kereszténység sivatagi remetéi
• Válás és vallásszakadás – így született meg az anglikán egyház
• Tiltott játékok, alkímia, érvágás: ilyen volt az oxfordi egyetemisták élete a középkorban