Fény derült az ókori Butrint rejtélyes női jótevőjének kilétére

A görög határhoz közeli, dél-albániai Butrint (ókori nevén Bouthrotos vagy Buthrotum) területén az 1930-as években tártak fel egy mintegy két méter hosszú görög nyelvű kőfeliratot, amely a „Junia Rufina, a nimfák barátja” szöveget tartalmazza. A felirat egy természetes forrás fölé emelt, kőfalakkal és téglaívekkel megerősített monumentális közkutat díszít, amely a Kr. u. 2. században nyerte el végső formáját.

A római építészeti stílust és görög hagyományokat ötvöző vízügyi beruházás illeszkedett abba az átfogó birodalmi programba, amelynek keretében Hadrianus császár (117-138) fürdők, vízvezetékek és kutak építését szorgalmazta. Bár a lenyűgöző építmény évtizedek óta ismert a tudományos világ előtt, a donátor kiléte és társadalmi státusza mostanáig tisztázatlan maradt.

Milena Melfi új elemzése szerint a rendkívül letisztult felirat arra utal, hogy Junia Rufina korának széles körben ismert és kivételes presztízsű személyisége volt, akinek társadalmi pozícióját nem kellett külön magyarázni a helyiek számára. Bár a név egyértelműen római, a felirat nyelve görög, ami tökéletesen illeszkedik a Hadrianus által preferált hellenizáló kulturális irányvonalhoz.

A régész a névelemzés és a korabeli hálózatok vizsgálata alapján arra a következtetésre jutott, hogy a rejtélyes jótevő nagy valószínűséggel Marcus Junius Rufusnak, Egyiptom egykori római praefectusának a lánya, illetve Julia Balbilla ismert arisztokrata költőnő féltestvére lehetett. Ez a származás komoly politikai befolyást és kiemelkedő magánvagyont biztosított számára.

A kutatás nemcsak egy elfeledett történelmi személyiséget azonosít, hanem rávilágít az ókori evergetizmus - a közjót szolgáló magánadományozás - intézményének birodalmi működésére is. Az Oxfordi Egyetem szakembere rámutatott: Junia Rufina az egyiptomi és római elit jól beágyazott tagjaként minden bizonnyal Hadrianus császár kíséretével érkezett Butrintba, vagy maga látta vendégül az uralkodót annak egyik utazása során.

A kút építésének finanszírozása és a vízhez kötődő természeti szellemek, a nimfák kultuszának ápolása kiválóan példázza, hogyan alakították át a városi infrastruktúrát a 2. század tehetős női patrónusai, akik közcélú beruházásaikkal saját politikai és társadalmi hatalmukat is megszilárdították a birodalom provinciáiban.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

22. A középkori egyház
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák

• Bűnösök tértek jó útra és régi ellenfelek kötöttek barátságot Sziénai Szent Katalin szavainak hatására
• Nem a vallási ellentétek okozták VIII. Henrik szakítását Rómával
• Hogyan lett a középkor a sajtkészítés virágkora?
• Ahol a püspök felügyelte a legjobb bordélyházakat: a középkori London alvilága
• Állam az államok felett – így épült ki a középkori egyház hatalma
• A társadalmi homogenizáció véres eszköze – így született az inkvizíció
• Démoni kísértések – így éltek a korai kereszténység sivatagi remetéi
• Válás és vallásszakadás – így született meg az anglikán egyház
• Tiltott játékok, alkímia, érvágás: ilyen volt az oxfordi egyetemisták élete a középkorban