Film készült a szlovák nemzeti felkelés katonai vezetőjéről

A frissen bemutatott első előzetes tanúsága szerint a produkció túllép a hadtörténeti események puszta kronológiai felsorolásán. A történet fókuszában az a súlyos erkölcsi dilemma áll, amellyel Ján Goliannak (akit Ondrej Hraška alakít) szembesülnie kellett. A cselekmény egyik kulcspontja az az időszak, amikor a tábornoknak a második világháború leghevesebb szakaszában, mindössze három héttel fia, Ivan születése után kellett döntést hoznia: a felesége, Jarmila (Anna Prášilová Fialová) melletti biztonságosabb életet választja, vagy elvállalja a náci Németországgal szembeszálló szlovák felkelő hadsereg parancsnokságát.

Juraj Štepka rendező-forgatókönyvíró koncepciója szerint a cél egy hiteles, pátosztól mentes portré megalkotása volt. A szereplőválogatás során a vizuális és pszichológiai hasonlóság élvezett prioritást az ismertséggel szemben, szándékosan kerülve a televíziós sorozatokból ismert arcok rutinszerű szerepeltetését.

A rendező rámutatott: Golian egyike volt azon kevés korabeli tisztnek, akik a fennmaradt fotókon a vészterhes idők ellenére is gyakran mosolyogtak, és a film ezt az emberi, apai arcot kívánja visszaadni. A produkció a felkelés multikulturális jellegét is hangsúlyozza: a történelmi hűség jegyében hat nyelv - szlovák, cseh, német, orosz, francia és angol - hangzik el a vásznon, tükrözve a fegyveres harcokban részt vevő mintegy harminc nemzet jelenlétét. A nemzetközi szereplőgárdában feltűnik többek között Milan Mikulčík, Ondřej Brzobohatý, Juraj Bača és az osztrák Rainer Wöss is.

Ján Golian a 20. századi szlovák történelem egyik legmeghatározóbb katonai alakja. Az 1944. augusztus 29-én kirobbant szlovák nemzeti felkelés az európai antifasiszta ellenállás egyik jelentős fegyveres megmozdulása volt, amely a Jozef Tiso vezette kollaboráns szlovák állam és a német megszálló erők ellen irányult. Golian dandártábornokként szervezte és vezette az első hónapokban az ellenállást, amíg Rudolf Viest tábornok át nem vette a főparancsnokságot. A felkelés katonai vereségét követően mindkét vezetőt elfogták a német csapatok, majd 1945 tavaszán a flossenbürgi koncentrációs táborban kivégezték őket.

A történelmi dráma széles körű állami és intézményi támogatással valósult meg. A Szlovák Televízió és Rádió (STVR) koprodukciójában készült filmet többek között a Szlovák Audiovizuális Alap, a Védelmi és a Közlekedési Minisztérium, valamint a Köztársasági Elnöki Iroda is támogatta. A CinemArt SK forgalmazásában érkező alkotást a tervek szerint október 8-tól vetítik a szlovákiai mozikban.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

26. Nagyhatalmi konfliktusok 1618–1820 között
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés

• A legitimitás elvére épült a Napóleon legyőzése után Bécsben megszabott új európai rend
• A trónt is szeretői segítségével szerezte meg a kegyencek cárnője, Nagy Katalin
• Bár sokan a halálát kívánták, valószínűleg mégsem mérgezés lett Napóleon veszte
• Hogyan kerültek franciák vagy éppen magyarok az amerikai függetlenségi háború csatatereire?
• Ifjúkorában édesapja halálra ítélte Nagy Frigyest, helyette azonban legjobb barátját végezték ki
• Miért hisszük úgy, hogy Napóleon alacsony volt?
• Miért raboltatott el Napóleon két pápát is?
• Bekerítő manővere miatt fölényesen nyerte Napóleon a „három császár csatáját”
• Lépésről lépésre falták fel Lengyelországot szomszédai a kora újkorban