Középkori gyermeksír védelmezte Ávilát

2026. július 21. 18:56 Múlt-kor

Egy 12. századi, érintetlen gyermekcsontvázat tártak fel a spanyolországi Ávila városfalának főkapujánál. A mintegy másfél éves kisgyermek kapu előtti elhantolása egy ősi, pogány római rítus továbbélését bizonyítja, amely a település mágikus védelmét szolgálta. A felfedezés rávilágít arra, hogy a szigorúan keresztény középkori Kasztíliában is mélyen gyökereztek az ókori hiedelmek.

Fotó: El País

Korábban

A leletre egy csatornázási munka során bukkantak május elején. Rosa Ruiz régész közlése szerint a sír mindössze öt méterre fekszik a több mint két és fél kilométer hosszú városfal főkapujának tengelyétől. Bár a környező feltárt rétegek a 4. századból származnak, maga a temetkezés jóval későbbi, a 12. századra tehető.

A gödörben egy hiánytalan állapotban fennmaradt gyermek csontvázát találták meg, akinek nemét és halálának pontos okát egyelőre nem tudták megállapítani. A temetkezés rendkívül puritán volt, semmilyen kísérő tárgyat nem helyeztek az elhunyt mellé, a nyílást pedig csupán két darab fehér kővel fedték le. A földi maradványokat a területi örökségvédelmi törvényeknek megfelelően az Ávilai Múzeumba szállítják további antropológiai vizsgálatok céljából.

A régészek kiemelték a lelőhely szimbolikus jelentőségét. A halottak városkapuknál vagy településhatároknál történő elhantolása a római korból származó rituálé, amely a közösség fizikai és spirituális határainak megóvását célozta. A szakember figyelemre méltónak nevezte, hogy a középkori, vallásos spanyol társadalom kollektív emlékezetében és mindennapi gyakorlatában ennyire élénken éltek ezek a kereszténység előtti hitbéli elemek. A helyszínen végzett ásatások ráadásul az 1. századból, a római kori alapítás idejéből származó falmaradványokat is a felszínre hoztak, ami a terület folyamatos stratégiai fontosságát igazolja.

A temetkezés korszaka egybeesik a kasztíliai határvidék intenzív betelepítésével és az ávilai erődítmények védelmi célú megerősítésével. A Hispánia római uralma idején emelt falrendszert a 11. században VI. Alfonso leóni és kasztíliai király parancsára építették át a muszlim hadjáratok elleni védekezés jegyében.

Ávila a 12. században, a Reconquista időszakában gazdasági és katonai fénykorát élte. VIII. Alfonso kasztíliai uralkodó, aki az 1212-es sorsdöntő Las Navas de Tolosa-i csatában vereséget mért a mór seregekre, különleges adószedési kiváltságokat biztosított a településnek a falak karbantartására. A térség korszakbeli demográfiai és gazdasági fellendülését jól mutatja, hogy az erődítési munkálatokkal párhuzamosan huszonkilenc román stílusú templomot is emeltek a városban.