II. Lajos király, aki az uralkodásnál jobban kedvelte a kastélyokat

Neuschwanstein

Bajorország szívében, hegyek, tavak és sűrű erdők között elrejtve négy olyan kastély áll, amelyek mintha egy középkori álomból szabadultak volna ki. Nem katonai vagy közigazgatási célokra épültek, hanem egy melankolikus és álmodozó lélek, II. Ludwig bajor király kedvére. Neuschwanstein, Linderhof, Herrenchiemsee és Schachen pusztán egy esztétikai, bensőséges és mélyen romantikus impulzusra reagálnak. Mindegyik a maga módján az uralkodó belső világát tükrözi: Wagner zenéje iránti szenvedélyét, az abszolút monarchia iránti rajongását és az őt körülvevő modern világ elutasítását.

A Tündérkirály

II. Ludwig 1845. augusztus 25-én született München mellett, a Nymphenburg kastélyban. Mindössze 18 évesen került a trónra, amikor apja, II. Miksa hirtelen meghalt 1864-ben. A fiatal király kezdetben népszerű volt, ám politikai érdeklődése csekélynek bizonyult. Sokkal inkább vonzották a művészetek, az építészet és a romantikus eszmék, mint a kormányzás mindennapi gondjai. Ezért emlegetik „Tündérkirályként”.

II. Lajos király

Lajos támogatása nélkül Richard Wagner valószínűleg soha nem fejezhette volna be grandiózus operáit, köztük a híres „Nibelung gyűrűje” ciklust. A király szinte rajongott Wagnerért, akitől ihletet merített saját nagyszabású álmaihoz is. Fantáziavilágának leglátványosabb bizonyítékai a ma is álló kastélyok. Ezek az építkezések azonban hatalmas összegekbe kerültek, ami egyre nagyobb feszültséget keltett a bajor kormány és a király között.

Elszigetelődés és a bukás

Lajos élete vége felé egyre inkább elzárkózott a külvilágtól. A politikától való visszahúzódása és kastélyépítési mániája miatt kortársai közül sokan őrültnek tartották. 1886-ban, belső hatalmi játszmák eredményeként, orvosai elmebetegnek is nyilvánították, és megfosztották trónjától. Nem sokkal ezután, 1886. június 13-án II. Lajost holtan találták a Starnbergi-tóban kezelőorvosával, Dr. Bernhard von Guddennel együtt. A körülmények sosem tisztázódtak: öngyilkosság, baleset és gyilkosság egyaránt felmerült az események lehetséges magyarázataként.

Öröksége

Bár életében gyakran kritizálták pazarlása és különcsége miatt, II. Lajos öröksége ma már Bajorország egyik legnagyobb kincse. Mesebeli kastélyai évente milliókat vonzanak, és őt magát egyre inkább a művészetek rajongójaként és álmodozó királyként ünneplik, nem pedig bukott politikai vezetőként. A paloták meglátogatása olyan ember gondolataiba enged bepillantást, aki inkább a legendák között szeretett volna élni, mint egy válságban lévő királyságot irányítani.  II. Lajos nem erődöket épített, hanem menedéket a léleknek.

Schachen: az alpesi menedék

A palotába három-négyórás gyalogtúra vezet, egy meredek erdei ösvényen. Az épület 1866 méterrel a tengerszint felett, a bajor Alpok csúcsai között, a Wetterstein-masszívum mellett rejtőzködik. 1869 és 1872 között építették Georg von Dollmann építész tervei alapján. Kívülről az épület egy svájci faházra emlékeztet: csupasz fa, nyeregtető és szerény megjelenés jellemzi. A közhiedelemmel ellentétben nem vadászkastélynak szánták, hanem egy meghitt menedéknek, ahol a király szemlélhette a hegyek fenséges szépségét és átadhatta magát a csendnek.

Schachen: az alpesi menedék

De a felső emeleten feltárul a palota igazi szíve: a híres Török szoba. Ezt az isztambuli Eyüp-palota egyik terme ihlette. A király minden augusztus 25-én itt ünnepelte születésnapját magányosan vagy néhány kiválasztottal körülvéve.

Linderhof-palota

A bajor Alpok egy eldugott szegletében áll a Linderhof-palota. Ez a legkisebb II. Lajos bajor király építményei közül, de egyben a legintimebb is. A kastélyt 1872 és 1878 között építették egy apjától örökölt szerény vadászkastély maradványaira. Ehhez a versailles-i Petit Trianonból, Marie Antoinette magánpalotájából és a 18. század színházi esztétikájából merített ihletet. A palotát körülvevő kertek a barokk stílusban tervezett, geometrikus teraszokkal, allegorikus szökőkutakkal és szobrokkal olyan tájat alkotnak, ahol a természet enged a művészet szeszélyének. Linderhof volt a menedéke, a magánszínháza, az udvaroncok nélküli királysága. Egy hely, ahol a külvilág ki volt zárva.

Linderhof-palota

Herrenchiemsee kastély

A 19. század végén, a Chiemsee-tó egy eldugott szigetén II. Lajos bajor király nekilátott legambiciózusabb álmának: egy új Versailles építésének. A bajor uralkodót már fiatalon lenyűgözte XIV. Lajos, a Napkirály alakja, ezért úgy döntött, palotát emeltet példaképe tiszteletére. De ez nem csupán szeszély volt, hanem válasz is a modernitás könyörtelen előretörésére.  Így született meg a „hírnév temploma", ahogy II. Lajos maga nevezte. Több mint 70 termet terveztek, ám csak mintegy húsz készült el 1886-ban bekövetkezett halála előtt. Viszont az ámulatba ejtő volt: fehér márványlépcsők, selyemmel borított falak, kristálycsillárok, bronzszobrok, önmagukat a végtelenségig megismétlő tükrök. És mindezen pompa közepette a korban szokatlan technikai vívmányok: központi fűtés, csapból folyó meleg víz.

Herrenchiemsee kastély

A kertek ugyanezt a romantikus elképzelést folytatják: ideális geometria, amely szökőkutakban, teraszokban, faragott sövényekben és az eget tükröző tavakban bontakozik ki.

Neuschwanstein kontra Disney

Ez a kastély egy kőbe vésett fantázia, egy időbe fagyott opera. II. Lajos szentélyt akart építeni az őt megszállottan foglalkoztató mítoszoknak, középkori legendáknak és wagneri dallamoknak. Az épület a Bajor-Alpok meredek szikláin áll, és úgy néz a völgyekre, mintha egy mesebeli királyságot őrizne. Építésével Eduard Riedel építészt és Christian Jank díszlettervezőt bízták meg. A király megszállott felügyelete alatt készült, aki minden részletbe egy rendező buzgalmával avatkozott bele – a végeredményt azonban nem láthatta. 

Az eredmény: a román, gótikus és bizánci stílusok extravagáns keveréke, egy építészeti kollázs, amely éppoly valószerűtlen, mint amilyen gyönyörű. Bár esztétikája az idealizált középkorra emlékeztet, belül a kor legmodernebb technológiája kapott helyet: elektromos csengők, központi fűtés, hidraulikus liftek és modern fürdőszobák.

Sziluettjét lemásolták, utánozták és újra feltalálták: Disney múzsája volt Csipkerózsika kastélyának megtervezéséhez, és számtalan filmben, képeslapon és gyermekmesében szerepelt.

Unesco világörökség

Amit II. Lajos idejében nevetség tárgyává tettek, azt ma ünnepeljük. Őrülete, ma a kreatív szabadságról és a menekülésről beszél.

2025 júliusában a palotákat hivatalosan is elismerték az Unesco világörökség részeként. A szervezet hangsúlyozta, hogy ezek az épületek nemcsak a 19. századi historizáló építészet remekművei, hanem egy olyan művészi érzékenység egyedülálló tanúságtételei is, amely megelőlegezte a mozi, a fantasy és a populáris kultúra vizuális kódjait. Értékük nem csupán szépségükben vagy technikai tökéletességükben rejlik, hanem abban a képességükben, hogy kő, üveg, kárpitok és tájképek segítségével kifejezzék egy olyan uralkodó érzelmeit, álmait, aki még hitt a mágiában, a mítoszokban és a grandiozitásban.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

nyár
Múlt-kor magazin 2017

• Páratlan párok – megjelent a Múlt-kor nyári száma
• Kirakatházasság 1932-ből
• Róma mindenható matrónája
• Amerikai mámor Magyarországon
• Egy zárdából megszöktetett, boldoggá avatott Árpád-házi hercegnő
• Záray Márta és Vámosi János
• Paraguay tirannoszaurusza
• Az evezősök, művészek és bohémek gondtalan reggelije
• A tudomány és a sport kastélya Tordason