A született bűnöző mítosza: Cesare Lombroso öröksége

Cesare Lombroso

A kezdetek: orvosi pálya és katonai szolgálat

Ezechia Marco Lombroso, közismert nevén Cesare, 1835. november 6-án született Veronában, jómódú zsidó családban. Mindössze 23 évesen, 1858-ban szerezte meg orvosi diplomáját. Ezt követően önként jelentkezett egészségügyi tisztnek a Szárd–Piemonti Királyság hadseregébe.

Szolgálata idején a paviai egyetemen – az egyik legelismertebb intézményben – ingyenes tanfolyamot szervezett az elmebetegségeket és az antropológiát kutató klinikáján. Leszerelése után, 1865-ben, orvosi kutatásokba kezdett. Főként a pellagra nevű, Észak-Olaszországban pusztító betegséget vizsgálta. Kutatásai arra a ma már elfogadott összefüggésre világítottak rá, hogy a betegség kiváltó oka a hiányos táplálkozás lehet.

Lombroso gondolkodását a pozitivizmus határozta meg. Ez az akkoriban divatos tudományos irányzat azt vallotta, hogy a társadalom minden jelenségét egzakt módon, a természettudományok módszereivel kell elemezni.

Ennek ellenére Lombrosót elbűvölte egy régi, akkoriban épp reneszánszát élő áltudomány, a fiziognómia. Ez azon az elgondoláson alapult, hogy az ember külső jegyei alapján következtetni lehet belső tulajdonságaira és viselkedésére. Lombroso ezt a megközelítést a bűnözés vizsgálatára alkalmazta.

A frenológia

A frenológia, amely a 18–19. század fordulóján élte virágkorát, azt az elképzelést vallotta, hogy az ember személyiségjegyei és mentális képességei az agy meghatározott területein helyezkednek el, és ezek fejlettsége tükröződik a koponya formájában. Bár a modern tudomány megalapozatlannak tekinti, a frenológia jelentős hatást gyakorolt az akkori orvosi és pszichológiai gondolkodásra.

Cesare Lombroso is merített belőle: bár ő nem volt klasszikus frenológus, gondolkodásmódját áthatotta az az eszme, hogy a testi jegyek – különösen a koponya és az arcvonások – árulkodnak az egyén erkölcsi és viselkedési tulajdonságairól. Míg a frenológia konkrét „dudorok” alapján próbált következtetéseket levonni, Lombroso elsősorban a primitívnek tekintett morfológiai jellegekre (pl. lapos homlok, erőteljes arccsontok) összpontosított, ezeket pedig a született bűnöző „atavizmusának” bizonyítékaként értelmezte. Így Lombroso nem folytatta, hanem új irányba vitte a frenológia gondolatvilágát – ám a két szemlélet közös gyökere vitathatatlan.

A „született bűnöző” elmélete

Tehát Lombroso egyik legismertebb állítása szerint a bűnözők már fizikai megjelenésük alapján is felismerhetők. Különös figyelmet szentelt a lapos homloknak, a prognathizmusnak (kiugró állkapocs), a megváltozott koponyaméretnek és a markáns arccsontoknak.

E testi jellemzőkhöz bizonyos viselkedésformákat is társított. Ezek együtt alkotják a híres-neves „lombrosi stigmák” rendszerét. Ilyen például a munkakerülés, a koraérett és féktelen szexualitás, a más fájdalmával szembeni érzéketlenség, az erkölcsi érzék hiánya és a gátlástalan viselkedés. Mindezeket kiegészíti az empátia, bűntudat és szánalom teljes hiánya – Lombroso ezt az állapotot „erkölcsi őrületnek” nevezte.

Tudományos hatás és ideológiai következmények

Lombrosót sokan támadták, de még többen követték. Öröksége kétarcú: miközben lerakta a modern kriminológia alapjait, elméletei a későbbi rasszista és eugenikus gondolkodás számára is hivatkozási ponttá váltak.

Kutatásai rengeteg vitát szültek. Bár a tudományos közösség ma már megalapozatlannak tartja sok feltevését, munkássága kétségtelenül új irányt mutatott a bűnözés és az emberi viselkedés vizsgálatában.

Lombroso determinisztikus világképe szerint egyes emberek – különösen a bűnözők – születésüknél fogva „rosszak”. Sorsuk előre elrendelt, amit velük született jellemzőik határoznak meg. Ez a gondolat élesen szembement a katolikus tanítással, amely az ember szabad akaratára és erkölcsi felelősségére épül.

A determinizmus legélesebb kritikusa Edoardo Gemelli volt. Az orvos, pszichológus és ferences szerzetes elutasította Lombroso elképzeléseit az emberi szabadságról. Éles hangvételű művet is írt róla Cesare Lombroso: Egy ember és tanítása temetése címmel, amely 1909-ben, egy évvel Lombroso halála után jelent meg. A könyv a tudományos és vallási világ ütközőpontjait tárta fel – s egyben lezárt egy korszakot is.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

hidegháború

• Állambiztonsági jelentés került elő a Magyar Néphadsereg válságáról
• Elrabolt dél-koreai filmsztárral dolgoztatott Kim Dzsongil
• TikTok-videó népszerűsíti az Antarktisszal kapcsolatos legendákat
• Egykori CIA-kémfőnök vall a hidegháború titkairól
• Titkos fotóalbum került elő a berlini CIA-alagútról
• Szovjet kettős ügynök akadályozta meg az atomháborút 1981-ben Iránban
• Hidegháborús bunkert találtak egy angol kastély alatt
• Hidegháborús „brókerek” a vasfüggönyön túl: angol nyelvű monográfia a magyar–amerikai kulturális kapcsolatokról
• A spanyol gyerekek, akiket a CIA is kihasznált