A középkor sztárja a Spotify-on: így hat Hildegard a mai zenére

Bingeni Szent Hildegárd isteni ihletet kap, és átadja azt írnokának

Látomások és isteni küldetés

„Ó, törékeny ember, hamu hamu hamu, és mocsok mocsok!” – így szólt egy mennyei hang Bingeni Szent Hildegárdhoz, amikor 43 évesen egy ragyogó látomásban részesült. Ezt az élményt isteni elhívásként értelmezte, amely elindította életének legtermékenyebb időszakát – és vele együtt a zenetörténet egyik legkülönlegesebb életművét.

Bingeni Szent Hildegárd nevét ma már nemcsak egyházi körökben ismerik. Munkássága ihletett tudományos tanulmányokat, filmeket és még parfümöket is. Legmaradandóbb hatása azonban kétségtelenül a zenében érzékelhető.

Kortárs újraértelmezések és zenei hatások

A középkori zenei hagyományokat újszerűen értelmező Laura Cannell szerint Hildegárd zenéje „azonnali földi és földöntúli kapcsolatot” teremt. Úgy érzi, ezek egyszerre hordoznak fényt és sötétséget, és tökéletes kísérői az élet számos pillanatának.

Az elmúlt években Bingeni Szent Hildegárd hatása feltűnt Julia Holter alt-pop dalaiban, a Larum ambient kísérleteiben, a katalán Tarta Relena duó előadásaiban, valamint Noah Preminger és Rob Garcia jazzduójának munkáiban. Daisy Press énekesnő Hildegárd zenéjét hindusztáni rágákkal ötvözi, míg a doom metalos Lingua Ignota nevét Hildegárd misztikus nyelvéről kölcsönözte.

A kortárs pop- és elektronikus zene világában is feltűnik Bingeni Szent Hildegárd hatása. A kanadai énekesnő, Grimes például a 2012-es Visions című albumának bezárkózással, önmegtartóztatással kísért alkotói folyamatához Hildegárd spirituális elmélyüléséből merített inspirációt.

Ugyancsak Hildegárd művészete áll a középpontjában annak a lemeznek, amelyet Jocelyn Montgomery énekesnő adott ki, és amelynek produceri munkáit a neves filmrendező, David Lynch irányította – a projekt célja az volt, hogy Hildegárd misztikus zenéjét modern hangzásvilágban szólaltassák meg.

Váratlan reneszánsz: az 1985-ös áttörés

Bingeni Szent Hildegárd zenéje az 1985-ben megjelent A Feather on the Breath of God című albummal került újra a figyelem középpontjába. A lemezen Emma Kirkby szoprán és a Gothic Voices adta elő műveit. Bár a kiadványtól nem vártak nagy sikert – „Szép zene, kár, hogy senki sem fogja megvenni” – mondta a hangmérnök –, mégis hatalmas példányszámban fogyott, Gramophone-díjat nyert, és klubslágerek mintáiban is feltűnt. Azóta többször újrakiadták, legutóbb 2024-ben.

Bingeni Szent Hildegárd 1098-ban született a Rajna-vidéken, tehetős családban. Kislányként Disibodenberg kolostorába került, ahol már hároméves korától látomásai voltak – Oliver Sacks neurológus szerint migrén okozta hallucinációkról lehetett szó. Csak negyvenévesen, apátnőként kezdte lejegyeztetni ezeket. Míg mások életük alkonyához értek volna ebben a korban, Hildegárd ekkor kezdett rendkívül termékeny alkotói korszakba. Írt teológiai, orvosi, természettudományos és zenei műveket. Pápák, uralkodók, zarándokok fordultak hozzá útmutatásért.

Életrajzírója, Fiona Maddocks szerint teljes életművének megértéséhez a 12. századi német kultúra, egyháztörténet, középkori latin, botanika, zoológia, festészet és kolostorépítészet ismerete egyaránt szükséges.

Organikus zenei struktúra

Bingeni Szent Hildegárd 77 egyszólamú gregorián éneket írt, ezek a Symphonia gyűjtőnév alatt ismertek, valamint egy megzenésített erkölcsi játékot, amely a test és a lélek küzdelméről szól. Maddocks szerint zenéje improvizatív hatású: „mintha szárnyalna, mint egy sólyom”, szabadon alakul, nem szabályszerűen építkezik.

Julia Holter Materia című dala Hildegárd zenei világából merít. „Az ő dallamvezetése egyedi harmóniákat hoz létre” – mondja. Laura Cannell szerint a mozgás, a ritmus és a lebegés jellemzi a műveket: „azonnal megragadják a figyelmet”.

Bingeni Szent Hildegárd zenéje még a szabványosított hangolások előtti korszakból való. Ez gyakran ismeretlen hangélményt ad a mai hallgatóknak. A tempó, hangszerelés, sőt az előadásmód is nyitott kérdés – a mai előadók kreativitásán múlik.

Egyes kutatók felvetik, hogy Hildegárd valójában nem komponált, csupán az ő neve alatt születtek a művek. Fiona Maddocks nyitottan közelít a kérdéshez: „Elfogadjuk Mozart Requiemjét, amit más fejezett be – miért ne fogadnánk el Hildegárd műveit is?”

Maddocks egyik kedvenc darabja a Columba Aspexit. A nyitósor – „A galamb berepült a rácsos ablakon” – egyszerre érzéki és spirituális. A nyelvezet gazdag, költői, bibliai utalásokkal átszőtt. Többek szerint a Énekek éneke hangulatát idézi.

Spirituális inspiráció a zenében

Bingeni Szent Hildegárd látomásai a mai művészeket is megihletik. A Visions című operaprojektben Nwando Ebizie saját neurológiai tapasztalatait – látászavarral él, amelyben a világ állandóan szemcsésnek, vibrálónak tűnik – ezt a neurológiai jelenséget vizuális hónak nevezik – kapcsolja Hildegárd hallucinációihoz. Az apátnő zenéje nem a szenvedés ellenében, hanem abból kiindulva született. „A fájdalomból vezetett saját útja felé” – mondja Ebizie.

Julia Holter szerint Bingeni Szent Hildegárd látomásos nézőpontja ma is különleges: „Az emberek egyre inkább értékelik az egyedi nézőpontokat, különösen a neurodiverzitás tükrében.” A társadalmi konvenciókat átlépő „látnokok” munkája időtállóbb, mint valaha.

Laura Cannell szerint Hildegárd hőssé válik azáltal, hogy visszatekintve egy olyan női alakot látunk, aki alkotott, hatott és összekötött – évszázadokon átívelően.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

20. Ókori állam-berendezkedések
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák

• Róma első császára ellen is háborúba ment az ókor egyik legharciasabb asszonya, Fulvia Antonia
• Mi volt Róma bukásának oka?
• Egyezményes súlyú fémdarabokat használtak pénzként a bronzkori Európában
• Jeruzsálemben került elő egy Aquincumban talált ókori bronzmécses párja
• Ki volt a történelem legrosszabb politikai tanácsadója?
• Mi okozta a Római Birodalom bukását?
• Hét meglepő tény a római nőkről
• Valóban erotikus költészete miatt száműzte Róma császára a költő Ovidiust?
• Egész történelme során igen nagy volt Róma genetikai sokszínűsége