Időtlen küzdelem a pontos időszámításért: a szökőnap története
2023. február 28. 20:20 Múlt-kor
Korábban
A szökőévet Julius Caesar vezette be – de az egyiptomiaktól vette át
Caesart vélhetően igencsak zavarta a Mercedonius-rendszer, mivel teljhatalmú diktátorként teljességgel átszabta a római naptárat – e naptárreformmal vette kezdetét a ma használt egyetemes naptár kialakulása.
Caesar Egyiptomban győződött meg arról, hogy az ott bevett, szigorúan szoláris naptár sokkal praktikusabb, mint a változékony római.
Hieroglif írással készült naptár Egyiptomban
A fáraók birodalmában alkalmazott naptár a csillagászok megfigyelései szerint működött, a helyreigazításokat az ő utasításukra betoldott, öt vagy hat napból álló interkaláris hónappal oldotta meg.
Caesar a filozófus Szoszigenésszel és más tudósokkal karöltve ehhez eszközölt módosítást: a csillagok figyelése helyett minden negyedik évben egy napot toldottak a naptárhoz.
A római naptár elmaradásait megoldandó, Caesar két hosszú hónapot adott hozzá a Kr. e. 46. évhez, és a julián naptárként ismert kalendárium Kr. e. 45. január 1-jén lépett életbe.
A rómaiak sem számoltak tökéletesen
A római naptár maradt a keresztény Európa általános naptára is. Az 1054-es nagy egyházszakadás után is mind a katolikus, mind az ortodox területeken ez maradt használatban.
A 16. századra azonban a tudósok megfigyelték, hogy az évek ismét „elcsúsztak” – Caesar és Szoszigenész számítása, miszerint a szoláris év 365,25 nap hosszú, igen közel járt a valósághoz, azonban nem volt teljesen egzakt – mintegy 11 perccel becsülte túl az év hosszát.
Ez főként azért okozott problémát, mert a húsvét eddigre eltolódott hagyományos helyéről – a tavaszi napéjegyenlőség utáni első teliholdat követő első vasárnaptól – mintegy tíz nappal.
XIII. Gergely pápa új naptár elkészítésére adott utasítást. Az új naptár megtartotta a négyévente betoldott szökőnapot, azonban kompenzálta ennek pontatlanságát azzal, hogy a 400-zal nem osztható kerek centuriális (évszázadkezdő) években kihagyja. Ennek eredményeképpen sem 1700, sem 1800, sem 1900 nem volt szökőév, 2000 azonban már az volt.
A Gergely-naptár bevezetése volt az utolsó jelentősebb módosítás a nyugati világ által használt naptárban. A szakértők megjegyzik ugyanakkor, hogy az eszerinti 365,2421 napos év is kerekítés, ami miatt idővel ismét korrekcióra lesz szükség.
Mivel azonban a Gergely-naptár jelenlegi formájában nagyjából 3030 évente téved egy teljes napot, ez nem tartozik az emberiség legsürgetőbb problémái közé.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
régészet
- Sírkő árulkodik a Német Lovagrend előtti is Gdańsk társadalmáról
- Vaskori akinakészeket rekonstruáltak az ELTE kutatói
- Nő is harcolhatott a longobárd seregben
- Aphrodité-fejet és egy ókori bazilikát tártak fel Egyiptomban
- A Karib-tenger igazi kalózait keresték Nassau kikötőjében
- Értékes kínai porcelánt találtak egy 18. századi hajóroncsban
- Több száz amforát rejtett a most megtalált hajóroncs
- Újra megvizsgálják a gesseli aranykincset
- Fókuszban a hatalom régészeti nyomai a Régészet napján
- Sírkő árulkodik a Német Lovagrend előtti is Gdańsk társadalmáról 07:12
- Újabb azonosítatlan jelenségekről szóló fájlokat tett közzé az amerikai védelmi minisztérium 06:32
- Halszálkával és karanténnal védekeztek a himlő ellen az ausztrál őslakosok tegnap
- Drónokkal fedezték fel egy ókori szentély nyomait egy török hegy tetején tegnap
- Második világháborús magyar katonákat exhumáltak Tiszadorogmán tegnap
- Sarkvidéki jégből vizsgálták a Római Birodalom gazdaságát tegnap
- Két ősi folyó egyesüléséből jöhetett létre az Eufrátesz tegnap
- Végveszélybe került Jemen évezredes kulturális öröksége tegnap
