Fókuszban a hatalom régészeti nyomai a Régészet napján

A 2026-os rendezvénysorozat központi tematikája, A törzsfőktől a királyokig átfogó képet nyújt arról, miként azonosíthatók a társadalmi elit és a centralizált hatalom nyomai az előkerülő leletanyagban. Bár a fő eseményekre június közepén kerül sor, a felvezető programok már június 6-án megkezdődnek: a Budapesti Történeti Múzeum Vármúzeuma történelmi szerepjátékokkal, Kalocsa pedig korszakhű fegyverzetbemutatóval várja az érdeklődőket.

Június 12. és 14. között az ország számos meghatározó intézménye – köztük a szolnoki Damjanich János Múzeum, az esztergomi Vármúzeum és az egri Dobó István Vármúzeum – nyitja meg kapuit a lelőhelyek és a restaurátorműhelyek iránt érdeklődők előtt.

A százhalombattai Matrica Múzeum a vaskori fejedelmi temetkezések státuszszimbólumait, a dunaújvárosi Intercisa Múzeum a római kori provinciális életmódot, míg a szegedi Móra Ferenc Múzeum a legújabb roncsolásmentes eljárásokat, köztük a drónos felderítést mutatja be. Paks, Tatabánya, Vác, Szekszárd, Tiszafüred és Keszthely múzeumai szintén tematikus bemutatókkal csatlakoznak a kezdeményezéshez.

A hazai régészettudomány és örökségvédelem elmúlt évtizedének legfontosabb paradigmaváltása a civil társadalom bevonása volt a hivatásos kutatásokba, ami az idei események egyik kiemelt fókusza. A veszprémi Laczkó Dezső Múzeum Szenvedélyből tudomány címmel külön programban összegzi a vármegyei közösségi régészet eredményeit, bizonyítva a szigorú múzeumi kontroll mellett végzett fémkeresős önkéntes munka értékmentő szerepét. Ezt a tendenciát ismeri el a szövetség által alapított Pro Archaeologia díj is, amelyet a legkiemelkedőbb önkénteseknek ítélnek oda az országos rendezvény keretében.

A terepi munka napi aktualitásait a Jósa András Múzeum csengeri programja szemlélteti, amely az M49-es gyorsforgalmi út építését megelőző nagyfelületes feltárásokat teszi látogathatóvá. A nappali eseményeket a Régészet éjszakája egészíti ki A régészet sötét oldala alcímmel, amelyhez – többek között – a zalaegerszegi Göcseji Múzeum is csatlakozik.

A Kárpát-medence történetének megértésében a régészet pótolhatatlan szerepet játszik, különösen az írott forrásokban szegény korszakok esetében. A törzsfőktől a királyokig tematika rávilágít az államszervezet és a hatalmi struktúrák evolúciójára: a korai nemzetségfők gazdag sírmellékleteiből, a népvándorlás kori lovasnomád népek fegyveres elitjének hagyatékából, vagy a középkori kővárak kiépülő hálózatából az uralkodó réteg egykori dominanciája egyértelműen kiolvasható. A presztízsfegyverek, a nemesfém ékszerek és a monumentális építészeti maradványok mind az adott korszak hatalmi legitimációjának materiális lecsapódásai.

Az európai szintű programsorozat nem csupán a múlt hierarchikus viszonyait elemzi, hanem részletesen bemutatja azt az összetett, multidiszciplináris tudományos munkát is, amely a földben rejlő töredékektől a történelemkönyvek lapjaiig vezet.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

klímakutatás

• Sarkvidéki jégből vizsgálták a Római Birodalom gazdaságát
• Ősi tölgyfák őrzik a fekete halál ökológiai nyomait
• Ősi vízelvezető rendszereket vizsgálnak Norvégiában
• Második világháborús erdősítési program okozza Japán pollenválságát
• A talaj hőmérsékletétől függött a neolitikus kínai mezőgazdaság
• Az égetéses földművelés is formálta a múlt erdőtüzeit
• Folytatódik a kiotói cseresznyevirágzás történeti adatainak kutatása
• A klímaváltozás mérséklése megmentheti az UNESCO világörökségi helyszíneit
• Amerikai diákmozgalomból nőtt világméretű kampánnyá a Föld napja