Ideiglenes helyreállítás után újra látogatható Máré vára
A nyár eleji súlyos vandalizmus és az azt követő kényszerű bezárás után ideiglenes statikai megerősítéssel ismét megnyitotta kapuit a mecseki Máré vára, ahogy arról az erődítményt fenntartó önkormányzat a műemlék hivatalos közösségi oldalán beszámolt. A Magyaregregy közelében fekvő, évente közel húszezer látogatót vonzó középkori épületegyüttes részleges helyreállítása a júliusban indított lakossági adománygyűjtés eredményeként valósulhatott meg.
- A kora nyári falkárosítások miatt bezárt mecseki Máré vára a sikeres közösségi adománygyűjtésnek köszönhetően augusztus 19-től ismét fogadja a látogatókat.
- Az ideiglenes statikai megerősítési munkálatok és az engedélyeztetési eljárás befejeződött, de a várba vezető lépcsőn egyszerre csak két ember tartózkodhat.
- A tatárjárás után épült, a török korban elpusztult, majd a huszadik század végén részlegesen újjáépített erődítmény teljes műemléki rekonstrukciója a jövőben valósulhat meg.
Az engedélyeztetési eljárást követően a műemlék augusztus 19-én délelőtt tíz órától vált újra látogathatóvá a nagyközönség számára. A fenntartók tájékoztatása szerint a statikai biztonság fenntartása érdekében átmeneti korlátozásokat vezettek be, így a vár bejáratához vezető feljáró lépcsőn egyelőre egyszerre legfeljebb két ember tartózkodhat. A végleges és teljes körű műemléki helyreállítás csak egy későbbi időpontban indulhat el, amelyhez a fenntartók köszönetüket fejezték ki a megerősítést támogató adományozóknak.
Koch Dávid, a várat üzemeltető Magyaregregy polgármestere már július közepén jelezte az állami hírügynökségnek, hogy a jelentős falrongálások miatt a turisztikai szezon nagy részében a festői környezetben fekvő vár zárva tartott, ami indokolttá tette a gyorsított, civil felajánlásokból finanszírozott beavatkozást.
A Mecsek sűrű erdőségei között, egy 340 méter magas meredek hegycsúcson álló Máré vára a magyarországi középkori várépítészet egyik jellegzetes, kisebb méretű példája. Az ötszögletű erődítmény építésének pontos ideje nem ismert, de a történészek a tatárjárást követő várépítési korszakra, a tizenharmadik század végére vagy a tizennegyedik század elejére teszik az első kőfalak felhúzását.
Az írásos forrásokban először egy 1316-ban kelt oklevél említi az erősséget. A középkor folyamán a vár többször cserélt gazdát a helyi nemesi családok között, a birtokosok pedig a katonai funkciók mellett a környékbeli uradalmak gazdasági központjaként is használták a komplexumot.
A tizenhatodik század elején az erődítmény jelentős átalakításon esett át, ekkor nyerte el a reneszánsz stílusjegyeket magán viselő lovagvári arculatát. Az Oszmán Birodalom magyarországi terjeszkedése, majd a hódoltság kora azonban megpecsételte a létesítmény sorsát. A török elleni harcok során a vár szinte teljesen megsemmisült, elvesztette stratégiai jelentőségét, a romosodó falakat pedig az évszázadok során visszahódította a természet. A terület a tizenkilencedik századi romantika korában került ismét a figyelem középpontjába, de a tudományos igényű feltárásokra csak jóval később került sor.
Ez is érdekelhet
A történelmi emlékhely modern kori története a rendszerváltás időszakában vett új irányt. A szakemberek ekkor végezték el a megmaradt falak régészeti feltárását és a romok részleges, műemlékvédelmi szempontokat figyelembe vevő helyreállítását. A rekonstrukció során egy állandó kiállítást is létrehoztak az épületben, amely a feltárások alkalmával napvilágra került, a vár mindennapjait bemutató reneszánsz kori leletanyagot tárja a látogatók elé.
A mostani kényszerű állagmegóvás is azt a célt szolgálja, hogy a dél-dunántúli régió turisztikai hálózatának ez a történelmi pontja a jövőbeli felújításig is biztonságosan látogatható maradjon.
