Homo heidelbergensis: ősi emberek nyomai Kentben
A Cambridge-i Egyetem kutatói feltárták, hogy a Homo heidelbergensis 700–600 ezer évvel ezelőtt a Stour folyó partján élt, majd 440 ezer éve, a jégkorszak idején is visszatért ide.
Homo heidelbergensis nyomai Kentben
A Cambridge-i Egyetem régészei hat év ásatás után igazolták, hogy a Homo heidelbergensis a Stour folyó partján telepedett meg. A kutatás szerint a térségben 712 000 és 621 000 évvel ezelőtt éltek közösségek, majd 440 000 évvel ezelőtt, a jégkorszak alatt ismét visszatértek ide.
A bizonyítékot több ezer paleolitikus kőtárgy jelenti, amelyeket már az 1920-as évek óta gyűjtenek Canterbury környékén.
Túlélés a jégkorszakban
A régészek szerint a Homo heidelbergensis csoportjai a legsúlyosabb jégkorszak idején is szerszámokat készítettek a folyóparton. Dr. James Clark kiemeli: a kovakőeszközöket közvetlenül a helyszínen munkálták meg. Majd használat után a helyszínen is hagyták. Itt a folyó üledéke gyorsan betakarta az eszközöket, ez magyarázza, hogy a pengék élei ma is élesek.
A felfedezés cáfolja azt a korábbi elképzelést, miszerint a hideg periódusokban Nagy-Britanniában nem élhettek emberek.
Homo heidelbergensis és a környezet
A 440 000 éves rétegekben fitolitokat is találtak, amelyek hideg füves ökoszisztémát jeleznek. Ezeken az élőhelyeken a korai emberek osztoztak a kihalt ló- és orrszarvúfajokkal.
Dr. Michaela Leonardi paleoökológus szerint az adatok arra utalnak, hogy a Homo heidelbergensis a nyári időszakokban vagy melegebb interglaciális fázisok alatt élhetett itt. „Vajon követték a vándorló állatokat? Készítettek ruházatot vagy menedéket a hideg ellen?” – teszi fel a kérdést.
Ez is érdekelhet
A lelőhelyen kétféle kézi baltát találtak: az egyik durván megmunkált és hosszúkás, a másik finoman formált és tojásdad. Ez a kettősség arra utal, hogy a területet különböző populációk lakták, eltérő kognitív és technikai képességekkel.
A durva eszközök valószínűleg a legrégebbiek Észak-Európában, míg a kifinomultabb típusok más acheulei lelőhelyekhez kapcsolódnak. A Cambridge-i kutatás ezzel új keretbe helyezi a Stour folyó partján talált több száz kőszerszám értelmezését.
