Hogyan lett Pázmányból érsek?
2015. április 13. 13:37
Számos egyháztörténeti vonatkozású tévhit él még a köztudatban, köztük az, hogy Pázmány Pétert kiváló hitvitázó és szónoki képessége miatt nevezték ki esztergomi érsekké – nyilatkozta a Múlt-kornak Tusor Péter egyháztörténész, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és az MTA kutatója, akit többek között arról faggattunk, hogyan támogatta a Szentszék a törökellenes harcok során a Magyar Királyságot és hogy mikor várható XII. Pius vatikáni iratanyagának titkosítás alól való feloldása.
Korábban
Magyar kutatók a Vatikánban
Pálinkás József, a Magyar Tudományos Akadémia egykori elnöke 2009-ben hirdette meg "a kimagasló teljesítményű fiatal kutatók számára" létrehozott Lendület programot, amelynek pályázatán az Ön által vezetett Egyháztörténeti Kutatócsoport is nyert. Miről szól a projektjük és milyen célokat tűztek ki maguk elé az induláskor?
A Lendület program célja elsődlegesen a szakmai lehetőséghez, kiemelt figyelemhez való juttatás, kisebb részt pedig a közérdeklődés felkeltése. Mi is próbáljuk szélesebb körben, különböző fórumokon érthetővé tenni, népszerűsíteni eredményeinket, ügyelve persze az arányokra. A történész helye elsősorban a levéltárban, az íróasztalnál és a katedrán van. Ugyan csak 2012-ben nyertünk, de már 2011 óta tudunk dolgozni az elnyert OTKA (Országos Tudományos Kutatási Alapprogramok – a szerk.) pályázatnak köszönhetően, így már a hivatalos indulás után alig két hónappal vaskos tanulmánykötetet tudtunk megjelentetni. Az abban megjelent tanulmányok mintegy előtanulmányokként vázolták fel azt a programot, amit meg szeretnénk valósítani: az Apostoli Kamara és a 20. századi diplomáciai fondok magyar vonatkozásai, vagy éppen Pázmány Péter esztergomi érseki kinevezése – de a sor még hosszan folytatható. A Lendület Egyháztörténeti Kutatócsoportja a PPKE 1999-ben Erdő Péter rektor úr által alapított Egyháztörténeti Kutatócsoportján belül alakult meg, s annak publikációit viszi tovább – ilyenek például a vatikáni magyar kutatások saját sorozata, a Collectanea Vaticana Hungariae, amelynek korábban közel tíz kötete jelent meg, s ez volt az az alap, ami elnyerte a Lendület döntéshozóinak tetszését.
Ha egy átlagember arról hall, hogy magyar történészek a Vatikáni Titkos Levéltárban dolgoznak, egyből arra gondol, hogy a reneszánsz pápák hírhedt orgiáinak szaftos részletei között vájkálnak. Hogyan folyik valójában a munka?
Galileo Galilei perének egyik dokumentuma a Vatikáni Titkos Levéltárból
Projektünk nem sokban különbözik bármely történelmi tárgyú kutatástól. Forrásaink jó része ugyan Rómában található, ami igencsak megnehezíti a munkánkat. További probléma, hogy a vatikáni levéltárban minden információ ömlesztve van, a másik nehézség, hogy a nemzetközi diskurzus is jóval kiterjedtebb, hiszen a Szentszék történetét mindenki kutatja, így jóval nagyobb kihívás a szakirodalomban való jártasság. A kérdésére visszatérve a titkos levéltár (latinul Archivum Secretum Vaticanum) nevében szereplő "titkos" szó arra jó, hogy a regényírók legendákat költsenek köré; a valóságban a titkosság azt jelenti, hogy ez a pápa magánlevéltára. De hadd oszlassak el még egy félreértést: a kora újkorban és az újkorban az állam működése során keletkezett iratanyag nem az államé, hanem azoké a tisztviselőké, akik vele dolgoznak. Ezért van az, hogy rengeteg dokumentumot nem a vatikáni levéltárban kell keresni, hanem a volt pápai családok magánlevéltáraiban.
Erre is kiterjed a kutatásuk?
Igen, és ez az igazán érdekes része. Ezek a magángyűjtemények állami kezelésben vannak, a tulajdonos pedig köteles biztosítania a hozzáférést a kutatók számára. S szerencsére remek dolgokra lehet bukkanni: például a Doria Pamphili levéltárban vagy az Aldobrandini-hercegek Frascatiban található impozáns Villa Belvederejében, ahol például Pázmány Péter érseki kinevezése előtt felvett jegyzőkönyv került elő. Ezen a szálon sokáig lehet el lehet jutni, és még nem is említettük a bíborosok, nunciusok magánhagyatékát.
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (4 szám)
bankkártyás fizetés esetén 25% kedvezménnyel.
A 4. lapszámot ajándékba adjuk.
Az első 500 előfizetőnek.
Múlt-kor magazin 2017/nyár
- Páratlan párok – megjelent a Múlt-kor nyári száma
- Kirakatházasság 1932-ből
- Róma mindenható matrónája
- Amerikai mámor Magyarországon
- Egy zárdából megszöktetett, boldoggá avatott Árpád-házi hercegnő
- Záray Márta és Vámosi János
- Paraguay tirannoszaurusza
- Az evezősök, művészek és bohémek gondtalan reggelije
- A tudomány és a sport kastélya Tordason
- Varázslat a színpadon: 126 éves a Diótörő című balett tegnap
- Korábban jártak a skótok Amerikában, mint eddig gondoltuk 2018.12.14.
- Elárverezik a szerződést, amelyet Marx írt alá a Tőke kiadásáról 2018.12.14.
- Miért került tizenegy alkalommal is külföldre a Szent Korona? 2018.12.14.
- Mivel érdemelte ki ragadványnevét a legendás angol király, Nagy Alfréd? 2018.12.14.
- Az ember és a természet harmonikus együttélését akarta megvalósítani Hundertwasser 2018.12.14.
- Mániákusan igyekezett kijavítani műveltségbeli hiányosságait az első amerikai elnök 2018.12.14.
- A nap, amikor Sopron visszatért 2018.12.14.
Múlt-kor Digitális Akadémia
