Hiánypótló kötet jelent meg a francia trónra került magyar hercegnőről
A magyar és a francia történetírás által évszázadokon át méltatlanul mellőzött Anjou hercegnő, Károly Róbert király testvére, Magyarországi Klemencia életútját dolgozza fel Kiss Gergely legújabb monográfiája. Az Arpadiana sorozatban most megjelent kötet több mint kétszáz, nagyrészt a szerző által feltárt új forrás alapján rekonstruálja a francia királynévá lett hercegnő sorsát, bepillantást engedve a 14. századi dinasztikus politika és az özvegy királynék mindennapjaiba.
Az ELTE Bölcsészettudományi Kutatóközpont és a Pécsi Tudományegyetem gondozásában, az Arpadiana sorozat XX. köteteként látott napvilágot a Magyarországi Klemencia című munka. A szerző, Kiss Gergely, a PTE BTK Középkori és Koraújkori Történeti Tanszékének egyetemi tanára egy, a történettudományban régóta tátongó űrt pótol. Ahogy arra korábban Kristó Gyula is rámutatott: I. Károly (Károly Róbert) magyar király lánytestvéreinek sorsa eddig fehér folt volt a hazai medievisztikában, de a francia és nápolyi szakirodalom is mostohán bánt velük.
A kutatás rávilágít: az 1293-ban Nápolyban született Klemencia – Martell Károly és Habsburg Klemencia leánya – élete a korabeli nagypolitika játékszere volt. A kötet részletesen elemzi azokat a sikertelen házassági tárgyalásokat, amelyek végül 1315-ben a francia trónra juttatták. Házassága X. (Civakodó) Lajos francia királlyal nem szerelmi frigy volt, hanem politikai szükségszerűség: a Capeting-uralkodónak a hírhedt „Nesle-torony botránya” (első felesége házasságtörése és bebörtönzése) után sürgősen új, feddhetetlen hitvesre volt szüksége az utódlás biztosítására.
Kiss Gergely munkájának legfőbb újdonsága a 2014 óta feltárt, több mint kétszáz korabeli oklevél és forrás elemzése. Ezek segítségével a szerző nemcsak egy életrajzot írt, hanem az „özvegy királyné” intézményrendszerét is feltérképezte. A könyv bemutatja, hogyan igazgatta Klemencia a férje, majd utószülött fia, I. János halála (1316) után rámaradt birtokokat, miként épült fel udvartartása Párizsban és vidéki rezidenciáin, valamint hogyan alakult vagyoni helyzete a francia udvarban.
A kutatás egyik kiemelt eredménye a királynéi hagyaték összetételének és felosztásának vizsgálata, amelyen keresztül kirajzolódnak Klemencia személyes kapcsolatai, kegyességi gyakorlata és az Anjou-házhoz fűződő, mindvégig erős dinasztikus identitása.
Ez is érdekelhet
Magyarországi Klemencia alakja a szélesebb közönség számára Maurice Druon világhírű regényfolyamából, Az elátkozott királyokból lehet ismerős. A regényben Klemencia jámbor, a politikától távolságot tartó, tragikus sorsú asszonyként jelenik meg. Kiss Gergely kötete a szépirodalmi és későbbi filmes adaptációk torzításait is helyreteszi, a források tükrében egy, a saját érdekeit a lehetőségekhez képest érvényesíteni igyekvő, gazdaságilag aktív asszony képét rajzolva meg.
Történelmi jelentőségét növeli, hogy tőle született I. János, az utószülött király, aki mindössze öt napot élt. Halálukkal kihalt a Capeting-ház egyenes ága, ami közvetve a százéves háború kitöréséhez vezető trónviszályokat (és a száli törvény nőági örökösödést kizáró alkalmazását) eredményezte Franciaországban. A most megjelent kötet így nemcsak a magyar, hanem az európai történelem egy sorsfordító időszakának egyik kulcsszereplőjét helyezi új megvilágításba.
