Hatezer éves, leszármazottak nélküli embercsoportot azonosítottak Kolumbiában
2026. március 18. 14:21
Egy eddig ismeretlen, a mai modern és más ókori dél-amerikai populációkkal közvetlen genetikai rokonságban nem álló, mintegy hatezer évvel ezelőtt élt embercsoport maradványait azonosították a kolumbiai Bogotá-fennsíkon.
Korábban
A nemzetközi kutatócsoport 21, a térségben hatezer és ötszáz évvel ezelőtti időszakban élt egyén mitokondriális DNS-ét és teljes genomszintű adatait elemezte. A vizsgálatok kimutatták, hogy a hatezer éve a régióban megtelepedett, eredetileg vadászó-gyűjtögető életmódot folytató, majd a következő évezredek során a földművelésre áttérő csoport genetikai nyomai idővel teljesen eltűntek a populációs rekordból.
A kutatás szerint a feltárt leletek nem mutatnak közvetlen leszármazási kapcsolatot a ma élő kolumbiai őslakosokkal, sem a térség más ismert ősi népességeivel. A legközelebbi, bár távolabbi genetikai egyezést a mai Panama-földszoros területén élő, úgynevezett csibcsa nyelvcsaládba tartozó nyelveket beszélő modern populációkkal mutatták ki. A szakemberek feltételezik, hogy az ősi csoport tagjai évezredeken át keveredtek más, újonnan érkező helyi népességekkel, aminek következtében génállományuk a felismerhetetlenségig felhígult, vagy izolált csoportként anélkül tűntek el, hogy egyenes ági leszármazottakat hagytak volna hátra.
Az amerikai kontinens benépesülésének története a modern genetika egyik legintenzívebben kutatott területe. A jelenlegi tudományos konszenzus szerint az amerikai őslakosok ősei mintegy 20 ezer évvel ezelőtt, a késő paleolitikumban váltak ki a szibériai és kelet-ázsiai populációkból, majd körülbelül 16 ezer évvel ezelőtt a jégkorszaki Bering-földhídon keresztül érték el Észak-Amerikát. Ezt követően a népesség egy északi és egy déli ágra szakadt; utóbbihoz tartoznak a Közép- és Dél-Amerikát benépesítő csoportok (köztük az 12 700 éves észak-amerikai Anzick-1 lelethez, a Clovis-kultúrához köthető vonalak).
A mostani kutatás tudománytörténeti jelentőségét a vizsgált földrajzi terület adja. A Honduras partjaitól az észak-kolumbiai Andokig húzódó isthmokolumbiai régió kulcsfontosságú: ez a sáv alkotta az egyetlen szárazföldi hidat Észak- és Dél-Amerika között, egyúttal a mezoamerikai, az amazóniai és az andoki kultúrák történelmi találkozási pontja volt.
A hatezer éves, genetikailag izolált vonal felfedezése rámutat arra, hogy Dél-Amerika korai betelepülése jóval összetettebb folyamat volt a korábban feltételezett, egyszerű, északról délre tartó migrációs modellnél. A demográfiai történelem zsákutcákat, elszigetelődő csoportokat és teljes populációcseréket is magában foglalt. A kutatók tanulmányukban hangsúlyozzák: az ősi (proto) csibcsa nyelveket beszélő népességek eredetének és mozgásának pontos feltérképezéséhez további – többek között Nyugat-Kolumbiából, Venezuelából és Ecuadorból származó – ősi genomok feltárására és elemzésére lesz szükség.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
- Restaurálják és átvizsgálják I. Ottó császár magdeburgi sírhelyét 20:02
- Kiállítás nyílt az Iparművészeti Múzeum építésének történetéről 19:12
- Bíróság előtt a Puskin-köteteket lopó nemzetközi hálózat 18:34
- Leomlott a muzsnai erődtemplom külső erődítésének egy része 17:24
- Digitálisan rekonstruálják a Forma Urbis Romae márványtérképét 16:32
- A német invázió rémképe ihlette a brit kémregények előfutárát 13:21
- Többek voltak hataloméhes törtetőknél a Boleyn család tagjai 11:42
- Felszínre hozták az amerikai függetlenségi háború elsüllyesztett ágyúit 10:11
