Hatezer éves, leszármazottak nélküli embercsoportot azonosítottak Kolumbiában

A nemzetközi kutatócsoport 21, a térségben hatezer és ötszáz évvel ezelőtti időszakban élt egyén mitokondriális DNS-ét és teljes genomszintű adatait elemezte. A vizsgálatok kimutatták, hogy a hatezer éve a régióban megtelepedett, eredetileg vadászó-gyűjtögető életmódot folytató, majd a következő évezredek során a földművelésre áttérő csoport genetikai nyomai idővel teljesen eltűntek a populációs rekordból.

A kutatás szerint a feltárt leletek nem mutatnak közvetlen leszármazási kapcsolatot a ma élő kolumbiai őslakosokkal, sem a térség más ismert ősi népességeivel. A legközelebbi, bár távolabbi genetikai egyezést a mai Panama-földszoros területén élő, úgynevezett csibcsa nyelvcsaládba tartozó nyelveket beszélő modern populációkkal mutatták ki. A szakemberek feltételezik, hogy az ősi csoport tagjai évezredeken át keveredtek más, újonnan érkező helyi népességekkel, aminek következtében génállományuk a felismerhetetlenségig felhígult, vagy izolált csoportként anélkül tűntek el, hogy egyenes ági leszármazottakat hagytak volna hátra.

Az amerikai kontinens benépesülésének története a modern genetika egyik legintenzívebben kutatott területe. A jelenlegi tudományos konszenzus szerint az amerikai őslakosok ősei mintegy 20 ezer évvel ezelőtt, a késő paleolitikumban váltak ki a szibériai és kelet-ázsiai populációkból, majd körülbelül 16 ezer évvel ezelőtt a jégkorszaki Bering-földhídon keresztül érték el Észak-Amerikát. Ezt követően a népesség egy északi és egy déli ágra szakadt; utóbbihoz tartoznak a Közép- és Dél-Amerikát benépesítő csoportok (köztük az 12 700 éves észak-amerikai Anzick-1 lelethez, a Clovis-kultúrához köthető vonalak).

A mostani kutatás tudománytörténeti jelentőségét a vizsgált földrajzi terület adja. A Honduras partjaitól az észak-kolumbiai Andokig húzódó isthmokolumbiai régió kulcsfontosságú: ez a sáv alkotta az egyetlen szárazföldi hidat Észak- és Dél-Amerika között, egyúttal a mezoamerikai, az amazóniai és az andoki kultúrák történelmi találkozási pontja volt.

A hatezer éves, genetikailag izolált vonal felfedezése rámutat arra, hogy Dél-Amerika korai betelepülése jóval összetettebb folyamat volt a korábban feltételezett, egyszerű, északról délre tartó migrációs modellnél. A demográfiai történelem zsákutcákat, elszigetelődő csoportokat és teljes populációcseréket is magában foglalt. A kutatók tanulmányukban hangsúlyozzák: az ősi (proto) csibcsa nyelveket beszélő népességek eredetének és mozgásának pontos feltérképezéséhez további – többek között Nyugat-Kolumbiából, Venezuelából és Ecuadorból származó – ősi genomok feltárására és elemzésére lesz szükség.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

­­­ősz
Múlt-kor magazin 2017

• A történelem hét legnagyobb alfahímje 
• A vörös fasiszta 
• A forradalom ismeretlen festője
• Nagyvadak az ősi fészekben
• Bodor a levele
• Feldarabolt uralkodók 
• Kádári médiapolitika az akasztófák árnyékában
• A zalai svéd grófné
• Vágy és vezeklés