Gyilkos szoknyák és halál szakállfésülés közben – az életveszélyes 19. századi divat
2016. október 25. 16:30
Henry Wadsworth Longfellow felesége, Fanny 1861-ben egy délután békésen üldögélt otthonában, amikor ruhája egyszer csak lángra kapott. Égési sérülései annyira súlyosnak bizonyultak, hogy másnap meghalt. A gyászjelentés szerint egy gyufa vagy egy égő papírdarab okozta a tüzet. Ebben az időben ez korántsem volt szokatlan módja a halálnak. Ekkoriban még gyertyák, petróleumlámpák és a kandallóban égő tűz biztosította az otthonok világítását és fűtését, és a nők bő szoknyái és tüllruhái komoly tűzveszélyt jelentettek.
Korábban
A kalapkészítés veszélyei
Nem ez jelentette azonban az egyetlen veszélyforrást – olvasható a National Geographic cikkében. Az anilinfestékkel készült zokniktól begyulladt az emberek lába, a ruhagyári dolgozókon pedig gyakran fekélyek jelentek meg. A nők az ólomtartalmú sminktől olyan idegsérüléseket szenvedtek, hogy nem tudták felemelni a kezüket. A celluloidfésűk túl magas hőmérsékleten akár fel is robbanhattak. Pittsburgh-ben egy férfi hosszú, ősz szakállának fésülése közben vesztette életét, Brooklynban pedig felrobbant egy fésűgyár.
A kor legdivatosabb ruhadarabjai, kiegészítői és szépítkezési eszközei közül a legtöbb olyan kémiai anyagok felhasználásával készült, amelyeket manapság már egyértelműen mérgezőként ismerünk. Elsősorban azonban nem viselői, hanem készítői szenvedtek a halálos tárgyaktól. A veszélyeztetettek egyik csoportja a kalaposoké volt, mivel sokan higanymérgezést kaptak munkájuk során, amely akár halálos is lehetett. A 18-19. században sok kalap nyúlszőrből készült, amelynek nemezzel való összetapasztásához higanyra volt szükség.
Mint Alison Matthews, a Fashion Victims: The Dangers of Dress Past and Present című könyv szerzője kifejtette, a higany különösen belélegzés esetén volt veszélyes, mivel egyenesen az agyba jutott. Először neuromotoros problémák adódtak, például az áldozat elkezdett remegni. A connecticuti kalapkészítő városban, Danburyben a jelenséget „Danbury-rázkódásnak” nevezték. Emellett a kalapkészítőknek lelki problémái is adódhattak: sokan nagyon félénkek, paranoiásak lettek. Amikor orvosok meglátogatták a kalaposműhelyeket, az iparosok azt hitték, megfigyelik őket, ledobták a szerszámaikat, és rettentő mérgesek lettek. Sokuknak voltak kardiorespiratorikus problémáik, voltak, akiknek kihullottak a fogai, és fiatalon meghaltak.
A veszélyekről mindenki tudott, de általában csak úgy tekintettek rájuk, mint munkával járó kockázatra, a kalapot viselőknek pedig nem kellett ilyesmitől tartaniuk, mivel a bélés megvédte őket. Az ily módon történő kalapkészítést sohasem tiltották be Nagy-Britanniában, és a veszélyes munka csak az 1960-as években tűnt el, amikor a férfikalap kiment a divatból.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
ősz
Múlt-kor magazin 2012
- Özvegyek országa: megjelent a Múlt-kor őszi száma
- A férjét istenítő vörös grófnő
- A pártfeleség
- "18 évet vártam erre a napra"
- "Na, Nagyné, meghallgatod, amit írtam?"
- A kormányzó hitvese
- A Tutanhamon-sír feltárásának krónikája
- A magány rabjai
- A prostitúció és a prostituáltak rendőri szemmel az 1980-as évek Budapestjén
- Egy valódi hajótörött ihlette a börtönt is megjárt Defoe Robinsonját 11:20
- A nemesek pártfogása járult hozzá a szabadkőművesség elterjedéséhez 09:05
- Kizárták a pártból az amerikaiakkal barátkozó szovjet katonákat tegnap
- A törökök mellett a szomszédos hatalmakkal is szembe kellett szállnia Hunyadi Mátyásnak tegnap
- A vasbeton alkalmazásának első meghonosítójára emlékeztek tegnap
- Ősszel nyílik meg a Néprajzi Múzeum új állandó kiállítása tegnap
- Súlyos taktikai vereségnek bizonyult az antant számára a gallipoli csata tegnap
- Megérzései segítették a modern régészet alapjait megteremtő Dörpfeldet tegnap