Feltárták a Koning Willem de Tweede vitorlás roncsát
165 évvel eltűnése után megtalálták a Koning Willem de Tweede holland vitorláshajó roncsát Dél-Ausztrália partjainál. A feltárás során a kutatók értékes leletekre és izgalmas történelmi bizonyítékokra bukkantak a hajóroncs belsejében.
Az 800 tonnás Koning Willem de Tweede holland kereskedelmi vitorlás 1857-ben tűnt el a viharban. Most, több mint másfél évszázaddal később, tengeri régészek bejelentették, hogy megtalálták a hajó roncsát Dél-Ausztrália partjainál adta hírül az AncientPages.com.
Út Hongkongból
A 42,7 méter hosszú hajót eredetileg 1840-ben építették Kinderdijkben, a híres Fop Smit hajógyárban. Eredeti neve "Erfprinses van Oranje" volt, utalva a holland királyi családra. A hajó főként tölgyfából készült, és teljes vitorlázattal rendelkezett.
1857-ben a Koning Willem de Tweede Hongkongból indult útnak. Fedélzetén 400 kínai bányász utazott, akiket a viktoriánus aranymezők vonzottak Ausztráliába.
A viktoriánus kormány a kínai bevándorlók közvetlen partraszállására különadót vetett ki, amit sokan megpróbáltak kikerülni. A Koning Willem de Tweede is a kerülőút részese volt: utasai a dél-ausztráliai Robe városába érkeztek, majd onnan több mint 400 kilométert gyalogoltak Victoria aranymezőire. Ez a hosszú menetelés vált ismertté "Robe Walk" néven.
A vihar, amely véget vetett a hajó életének
Röviddel a kirakodás után, 1857. június 30-án a hajó heves viharba került Robe közelében. A szél és a hullámok súlyos szerkezeti károkat okoztak. A kapitány kétségbeesett lépésre szánta el magát, hogy megakadályozza a teljes elsüllyedést, szándékosan egy homokpadra vezette a hajót.
Azonban a manőver végzetesnek bizonyult. A hajótest kettéhasadt, és a mentőcsónakok sem tudták megmenteni mindenkit. A huszonöt fős legénységből mindössze kilencen élték túl a katasztrófát.
Évtizedekig eltemetve a homok alatt
A roncs évszázadokig rejtve maradt. A felfedezés csak 2022-ben vette kezdetét, amikor különböző intézmények kutatói – köztük a dél-ausztrál Tengerészeti Örökségvédelmi Hivatal – összefogtak. Céljuk a hajó pontos helyének meghatározása és állapotának felmérése volt.
Fémdetektorokkal és magnetométerekkel végzett vizsgálatok során vaskeretes szerkezeteket és egy horgonyemelő csörlő maradványait találták meg. Fadeszkát is azonosítottak a szerkezetek alatt, ami arra utal, hogy további leletek rejtőzhetnek a mozgó homokrétegek alatt.
James Hunter vezető kutató a merüléseket "víz alatti homokviharnak" nevezte, utalva arra, hogy a homok állandó mozgása nehezítette a feltárást. A magnetométer további anomáliákat is jelzett, nagy méretű vasleletek és hajótest-darabok jelenlétére utalva.
A helyszínen talált kerámiatöredékek – köztük 19. századi kínai durva agyagkerámiák – megerősítették, hogy a roncs azonos a Koning Willem de Tweede hajóval.
Jelentőség és jövőbeli tervek
A hajóroncs nemcsak tengeri régészeti kincs, hanem történelmi emlék is a kínai migráció és a holland–ausztrál kapcsolatok szempontjából. A kutatók úgy vélik, hogy a hirtelen hajótörés miatt sok személyes tárgy, rakomány és hajózási felszerelés maradhatott érintetlenül a roncsban.
Ez is érdekelhet
Hunter szerint:"A hajótörés katasztrofális és nagyon hirtelen történt, így nagy valószínűséggel sok leletet fogunk találni. Senkinek nem volt ideje semmit sem felszedni. Nagyjából minden elveszett – és valószínűleg még mind ott van a roncsban, ami nagyon sokat elárulhat a hajó legénységéről és utasairól."
A kutatócsoport tervezi a helyszín újbóli felkeresését, hogy dokumentálják a maradványokat, és szükség esetén szerszámokkal eltávolítsák a homokrétegeket a legérzékenyebb területekről.
