Feltárták a bibliai Bétszaida városát Izraelben
Két jelentős bibliai régészeti és kora középkori felfedezésről számolt be a brit GB News hírportál, amelyek alapjaiban árnyalják a levantei térség történelmi és gazdasági viszonyairól alkotott eddigi képet. A bemutatott kutatások alapján az izraeli szakemberek azonosították az újszövetségi Bétszaida városát, emellett egy kiterjedt középkori kereskedelmi központot is feltártak az ország középső részén.
- Az Izraeli Régészeti Hatóság kutatói egy ezerháromszáz éves, az Omajjádok korából származó ipari és kereskedelmi központot azonosítottak Ramat Gan területén.
- A tíz éve zajló ásatások eredményeként a kutatócsoport az el-Aradzs lelőhelyet hivatalosan is azonosította az elveszettnek hitt bibliai Bétszaida városával.
- A feltárt első századi leletanyag egyértelműen cáfolja a galileai települések korabeli gazdasági elmaradottságáról szóló korábbi történeti feltételezéseket.
Az Izraeli Régészeti Hatóság kutatói, Joáv Arbel és Lior Rauchberger vezetésével egy buszpályaudvar építését megelőző leletmentés során bukkantak egy ezerháromszáz éves, tervszerűen felépített településre Ramat Ganban. A Jaffa, vagyis az ókori Joppé szomszédságában, a történelmi kereskedelmi útvonal mentén fekvő komplexum a hetedik és nyolcadik században, az Omajjád és az Abbászida kalifátusok idején élte virágkorát.
A szakemberek egymást keresztező utcákat, raktárként funkcionáló helyiségeket és kerámiaégető kemencéket azonosítottak. A feltárás során bronz használati tárgyak, vas szerszámok, illetve importált üvegtöredékek kerültek elő. A leletek arra utalnak, hogy a helyi hatóságok a kedvező mezőgazdasági adottságokat kihasználva egy központilag szervezett ipari csomópontot hoztak létre.
A kora középkori kereskedelmi település mintegy másfél évszázadon át működött, mielőtt lakói tisztázatlan okokból elhagyták. A tizedik században egy újabb betelepülési hullám során lakóépületeket és agyagkemencéket emeltek a romokon, de a tizenegyedik század végén, röviddel a keresztes hadjáratok kezdete és az európai hódítás előtt a helyszín végleg elnéptelenedett.
Bár a kora iszlám időszakban a régióban muszlim, keresztény, zsidó és szamaritánus közösségek is éltek, a kutatók egyelőre nem tudták meghatározni a lakosság vallási összetételét. A felfedezés mindazonáltal fontos adatokat szolgáltat a térség urbanizációs hálózatairól, amelyek a bizánci uralom összeomlása után is folyamatos gazdasági aktivitást mutattak.
Egy másik régészeti projekt keretében Steven Notley, a Galileai-tenger északi partján fekvő el-Aradzs lelőhely vezetője tíz év ásatás után bejelentette az evangéliumokból ismert Bétszaida városának azonosítását. A Jézus csodatételeihez, valamint Péter, András és Fülöp apostolokhoz köthető település az első században római típusú várossá, Juliasszá fejlődött.
Az idei munkálatok során a régészek olyan első századi Heródes-kori mécseseket és krétakő edényeket találtak, amelyeket kizárólag a Krisztus utáni hetvenes évet, vagyis a második jeruzsálemi templom lerombolását megelőző időszakban készítettek Jeruzsálemben. Ezek a leletek vitathatatlanul bizonyítják a zsidó népesség első századi jelenlétét a városban.
Ez is érdekelhet
Az el-Aradzs területén feltárt leletanyag, amely kiegészül a korábban felfedezett mozaikpadlókkal és épületmaradványokkal, alapjaiban formálja át az első századi Galilea társadalmáról alkotott történelmi képet. A hagyományos narratívák gyakran egy elszegényedett, aluliskolázott paraszti réteg lakhelyeként ábrázolták a régió falvait. A felszínre hozott tárgyak gazdagsága azonban bizonyítja, hogy a római uralom alatt álló galileai települések kifejezetten prosperáló, a birodalmi kereskedelembe bekapcsolódó egységek voltak.
Notley kutatásai nemcsak egy bibliai helyszín azonosítását oldották meg, hanem a korai kereszténység kialakulásának társadalmi hátterét is egy jóval fejlettebb, urbanizálódó környezetbe helyezik át.