Ezek voltak a világ leglátogatottabb múzeumai 2025-ben

A világ száz leglátogatottabb művészeti múzeuma 2025-ben összesen több mint 200 millió látogatót fogadott, ami jelentős fellendülést mutat a koronavírus-járvány okozta mélyponthoz képest, bár még mindig elmarad a 2019-es, 230 milliós rekordévtől – derül ki a The Art Newspaper nemzetközi művészeti folyóirat legfrissebb, átfogó éves felméréséből. Az adatok alapján a globális múzeumi térkép súlypontja egyre inkább Kelet-Ázsia és Dél-Amerika felé tolódik, miközben az európai és amerikai csúcsintézmények felemás évet zártak.

A brit lap elemzése rámutat: míg a pandémia idején, 2020-ban mindössze 54 millióra zuhant a top 100 intézmény látogatottsága, mára a szektor globálisan stabilizálódott. A növekedés azonban rendkívül egyenlőtlen. A legdinamikusabb bővülést Kelet-Ázsia produkálta. Kiemelkedő a koreai Nemzeti Múzeum szöuli központjának teljesítménye, amely egy év alatt 70 százalékos növekedéssel 6,5 millió látogatót vonzott.

Kínában a Shanghai Múzeum újonnan nyílt keleti szárnya (Shanghai Museum East) 4,6 millió, míg az eredeti épülete 2,4 millió látogatót regisztrált, egy nagyszabású egyiptomi kiállításuk pedig önmagában 2,8 millió embert érdekelt. Szintén hatalmas az érdeklődés az új kairói Nagy Egyiptomi Múzeum iránt, amely a novemberi megnyitása óta napi 18 ezer vendéget fogad, ami éves szinten a londoni British Museum forgalmával (mintegy 6,5 millió fő) egyenértékű.

Latin-Amerikában a mexikóvárosi Nemzeti Embertani Múzeum (Museo Nacional de Antropología) rekordot döntve 5,1 millió látogatót fogadott.  Brazíliában a São Pauló-i Művészeti Múzeum (MASP) a sikeres bővítésnek és egy nagy sikerű Claude Monet-kiállításnak köszönhetően megduplázta, 1,2 millióra növelte a jegyeladásait.

Felemás nyugati eredmények

Ami Európát illeti, a párizsi Louvre megőrizte globális vezető szerepét több mint 9 millió látogatóval, annak ellenére, hogy az intézmény az elmúlt évben túlzsúfoltsággal, jegycsalásokkal és igazgatóváltással is küzdött. A madridi Prado története során először lépte át a 3,5 milliós határt, az olasz csúcsintézmények (a Vatikáni Múzeumok 6,9 millió, az Uffizi-képtár 5,3 millió látogatóval) pedig tartják stabil, magas számaikat.

A londoni National Gallery ugyanakkor hiába nyitotta meg újra a felújított Sainsbury-szárnyat, a 4,2 milliós látogatottsága még mindig 30 százalékkal elmarad a 2019-es adatoktól, ami miatt az intézmény idén jelentős, 8,2 millió fontos hiánnyal és leépítésekkel néz szembe. Az Egyesült Államok legnépszerűbb múzeuma továbbra is a New York-i Metropolitan Művészeti Múzeum (Met) maradt, mintegy 6 millió fős forgalommal.

A múzeumok új aranykora

A The Art Newspaper adatai jól tükrözik a globális kultúrafogyasztás átalakulását. Míg a 20. században a nyugati (európai és észak-amerikai) "sztármúzeumok" dominálták a turisztikai piacot, a 21. században az ázsiai és közel-keleti államok hatalmas infrastrukturális beruházásokkal (új, látványos múzeumépületekkel) sikeresen pozicionálják magukat a globális kulturális térképen.

A statisztikák azt is bizonyítják, hogy a közönségvonzó erő alapját továbbra is a klasszikus, 19. század végi mesterek jelentik: a 2024-es év "immerzív" trendjei után 2025-ben világszerte az impresszionistákra és posztimpresszionistákra (különösen Van Gogh-ra és Monet-ra) fókuszáló, hagyományos kasszasiker kiállítások vonzották a legnagyobb tömegeket.

Bár a The Art Newspaper 100-as nemzetközi toplistáján jellemzően a többmilliós látogatottságú globális gigaintézmények szerepelnek, a poszt-covid időszak kilábalási trendjei a hazai múzeumi szférában is megfigyelhetők. A Szépművészeti Múzeum és a Magyar Nemzeti Galéria az elmúlt években szintén a blockbuster stratégiát követve – gondoljunk a közelmúlt olyan sikeres tárlataira, mint a Bosch-, a Renoir- vagy a Csontváry-kiállítások – sikeresen növelte a látogatószámát, bebizonyítva, hogy a kiemelkedő képzőművészeti tárlatok iránti igény Közép-Európában is töretlen, és a hazai intézmények képesek a nemzetközi trendekhez hasonló, nagyszabású kulturális turisztikai vonzerőt generálni.