Átfogó képzőművészeti kiállítás nyílt Isztambul történelmi gyárában

2026. március 31.-Múlt-kor

Az Oszmán Birodalom korától a modern Török Köztársaságig ívelő, kétszáz éves művészettörténeti korszakot ölel fel a „Kollektív Emlékezet: Isztambul Nagyvárosi Önkormányzatának (İBB) Gyűjteményei” című nagyszabású tárlat. Az Artİstanbul Feshane központban megnyílt kiállítás egyedülálló módon ötvözi a közpénzből finanszírozott állami műkincsvásárlást a jelentős volumenű magángyűjtői adományokkal, hogy mindenki számára hozzáférhetővé tegye a metropolisz kulturális örökségét.

Átfogó képzőművészeti kiállítás nyílt Isztambul történelmi gyárában

Az Isztambul Nagyvárosi Önkormányzata (İBB) által eddig rendezett egyik legátfogóbb képzőművészeti kiállítás 187 alkotó összesen 627 művét vonultatja fel. A tárlat a klasszikus oszmán és kora köztársasági festészet olyan meghatározó alakjainak munkáit – köztük Antoine Ignace Melling, Zeki Kocamemi, İbrahim Çallı (akinek 1937-es Atatürk-portréja is látható) és Bedri Rahmi Eyüboğlu műveit – állítja párhuzamba kortárs alkotók, mint Berna Türemen vagy Berkay Buğdan kortárs reflexióival.

A projekt különlegességét a széles körű társadalmi és művészeti összefogás adja: a kiállított több mint hatszáz műalkotásból 311 darab – 55 különböző műgyűjtő felajánlásaként – magánadományok révén került az önkormányzati közgyűjteménybe. A donációk sorából kiemelkedik Berna és Ali İsmail Türemen képzőművész-gyűjtő házaspár 195 darabos, valamint Cengiz Akıncı jogász-műgyűjtő tematikus, Isztambul-központú válogatása.

Oktay Özel, az İBB főtitkárhelyettese a projekt kapcsán hangsúlyozta: a kiállítás nem pusztán lineáris esztétikai narratívát kínál, hanem az alkotásokon keresztül a birodalmi központból modern ipari megapolisszá váló város társadalmi átalakulásait, töréspontjait és mindennapi életének változásait is dokumentálja. Cengiz Akıncı műgyűjtő rámutatott: a nyugati múzeumi kultúrában bevett gyakorlatnak számító intézményi adományozás Magyarországhoz hasonlóan Törökországban is a művészeti felelősségvállalás legmagasabb foka, amely a zárt magángyűjteményeket a közös nemzeti és városi emlékezet szerves részévé teszi. Berna Türemen hozzátette: adományukkal részben az egykori Isztambul elpusztult történelmi épületeinek és tereinek (mint a lebontott Letafet-palota vagy a régi szülejmánijei városrész) állítanak vizuális emléket.

A Feshane kulturális rehabilitációja

A kiállítás helyszínéül szolgáló Artİstanbul Feshane az isztambuli ipari műemlékvédelem és a funkcióváltó városrehabilitáció egyik legfontosabb kortárs példája. Az Aranyszarv-öböl partján fekvő eredeti épületegyüttest, a Birodalmi Fezgyárat 1833-ban, II. Mahmud szultán uralkodása alatt alapították. A gyár elsődleges célja az oszmán hadsereg és a hivatalnokréteg új, nyugatias egyenruhájához tartozó hivatalos fejfedő, a fez tömeges gyártása, valamint a modern oszmán textilipar megteremtése volt.

Az ipari komplexum a 19. század folyamán Isztambul egyik legkorszerűbb termelőegységeként működött, majd a fez 1925-ös (Atatürk által elrendelt) betiltása után funkcióját vesztette és hosszú évtizedekig pusztult. Az Isztambul Nagyvárosi Önkormányzata által indított átfogó restaurálási és revitalizációs program eredményeként az egykori gyárépület 2023-ban Artİstanbul Feshane néven, modern kulturális és kiállítótérként nyitotta meg újra kapuit.

Az intézmény (amely korábban már a londoni Tate múzeummal közös kiállításnak is otthont adott) az ipari örökség megőrzése mellett az elzárt elitkultúra helyett a széles rétegek számára hozzáférhető, demokratikus városi kultúrafogyasztás új központjává vált Isztambulban.