Emlékhellyé nyilvánították a görög polgárháború tömegsírjait
Hivatalos történelmi emlékhellyé nyilvánította a Szalonikiben található Nemzeti Ellenállás Parkját a görög kulturális minisztérium, miután öt tömegsírt és több tucatnyi csontvázat tártak fel a területen. Ahogy az a tárca csütörtökön közzétett határozatából kiderül, a felfedezés fizikai bizonyítékot szolgáltat a görög polgárháború időszakának politikai megtorlásairól, így a helyszín védelme kulcsfontosságú a modern görög történelem feldolgozásában.
- A görög kulturális minisztérium hivatalos történelmi emlékhellyé nyilvánította a Szalonikiben található Nemzeti Ellenállás Parkját.
- A döntést az indokolta, hogy a terület közelmúltbeli felújítása során negyvenhat, az 1946 és 1949 közötti görög polgárháború idején kivégzett személy földi maradványait tárták fel.
- A szakemberek szerint a tömegsírok a hírhedt Eptapirgio börtön politikai foglyainak kivégzéseihez kapcsolódnak, az áldozatok azonosítási munkálatai pedig jelenleg is zajlanak.
Lina Mendoni kulturális miniszter és a modern kori műemlékekkel foglalkozó központi tanács döntése nyomán a Neápoli-Szykiesz önkormányzathoz tartozó terület kiemelt állami védelmet kapott.
A minisztériumi közlemény felidézi, a park 2024 novemberében megkezdett felújítási munkálatai során bukkantak az első emberi maradványokra. Ezt követően a szaloniki régészeti hivatal felügyeletével átfogó, 2025 júniusáig tartó feltárás vette kezdetét. A szakemberek negyvenhat csontvázat exhumáltak, amelyek közül negyvennégyet öt tömegsírban, további kettőt bolygatott állapotban találtak meg. A vizsgálatok megállapították, az áldozatokat 1946 és 1949 között végezték ki.
A történelmi kutatások és a régészeti bizonyítékok egyértelműen összekapcsolják a tömegsírokat a közeli Eptapirgio, török nevén Genti Kule erődítményével. Az épületegyüttes a huszadik század jelentős részében hírhedt börtönként funkcionált. Falain kívül már a második világháborús német megszállás idején is tartottak kivégzéseket, de a legsúlyosabb események a görög polgárháború éveiben történtek.
Az 1946 és 1949 közötti konfliktus során a királyi hadsereg és a kommunista vezetésű felkelők harcoltak egymással. A rögtönítélő katonai bíróságok politikai foglyok és ellenállók százait ítélték halálra, akiket a börtön közelében lőttek agyon, majd temettek el jeltelen sírokban.
A kivégzések helyszíne 1966-ban került a helyi önkormányzat tulajdonába, azóta is beépítetlen maradt. A területen 1983-ban alakították ki a Nemzeti Ellenállás Parkját, majd 1997-ben állítottak emlékművet a meggyilkoltak tiszteletére, azonban a konkrét tömegsírok pontos helye egészen az exhumálásokig ismeretlen maradt.
Ez is érdekelhet
Lina Mendoni kulturális miniszter a közleményben hangsúlyozta, a csontvázak nem puszta régészeti leletek, hanem egy zivataros korszak történelmi dokumentumai. Kiemelte, az állam feladata az áldozatok azonosítása és földi maradványaik átadása a családtagoknak.
A mintegy ezerkilencszáz négyzetméteres terület hivatalos műemlékké nyilvánítása lezárja azt az átfogó dokumentációs folyamatot, amelyet a minisztérium a helyi hatóságokkal közösen folytatott le az elmúlt évben. A szaloniki városképbe illeszkedő park ezentúl nemcsak rekreációs funkciót tölt be, hanem garantálja a politikai erőszak áldozatai emlékének megőrzését.
