Két királynő: Stuart Mária és I. Erzsébet

2021. szeptember 1. 10:16 Papp Ákos, Velich Andrea

A két királynő, a skót Stuart Mária és unokatestvére, az angol I. Erzsébet a 16. század óta jól ismert, de ellentmondásos történelmi személyiségek. Stuart Mária élete és mártírhalála nem csupán a történelem kutatóit és íróit ihlette meg, a film hőskora óta népszerű téma a filmiparban is: az első némafilm a skót királynőről 1895-ben készült Mária, skót királynő kivégzése címen, I. Erzsébetről pedig 1912-ben forgattak először filmet Sarah Bernhardt főszereplésével. Stuart Mária VIII. Henrik, Boleyn Anna, illetve I. Erzsébet mellett a legnépszerűbb 16. századi szigetországbéli filmes karakterek közé tartozik, népszerűsége a filmiparban napjainkig töretlen. 2018-ban Két királynő címen egy újabb és elég megosztó brit film készült Máriáról és Erzsébetről. A film eredeti angol címe, Mária, a skótok királynője, azonban többet árul el a film valódi fókuszáról: a cselekmény középpontjában a Saoirse Ronan által alakított Stuart Mária (1542-1587) alakja áll. A film a katolikus skót királynő 1587-es angliai kivégzésétől visszatekintve meséli el az ifjú királynő életét és uralkodását mind a francia, mind a skót udvarban mielőtt 1568-ban unokatestvérétől, I. Erzsébet királynőtől (1558-1603) angliai menedéket kért. A Josie Rourke által rendezett film a két királynő feltételezett és valójában főként a film cselekményének színesítésére kitalált angliai találkozását meséli el, e cikk pedig a film történeti és filmes kereteit igyekszik körbejárni.

Uralkodók és testek

A 2018-as film elődjének tekinthető az 1971-es Mária, a skótok királynője című film Vanessa Redgrave főszereplésével, ahol I. Erzsébet szerepét a kommunista nézeteiről ismert, lánglelkű Glenda Jackson játszotta, ami jól belesimult az 1968-as diáklázadások utáni általánosan rebellis brit művészeti életbe. Itt az unokatestvérek kétszer is találkoztak, és a történet a David Rizzio és Mária második férje, Lord Darnley közti homoszexuális kapcsolatra is kitér. A 2018-as posztmodern újragondolás még nagyobb teret ad a szexualitásnak, köztük Rizzio és Darnley homoszexuális kapcsolatának, illetve a Máriával szembeni szexuális erőszaknak is.

A Két királynő -ben a nők hatalmát domborítják ki, különösen a skót királynőét. Stuart Mária hatalmának és önállóságának kiemelésére a történelemből jól ismert politikai tanácsosa, bizalmasa, David Rizzio, a filmben ezért csupán egy dalnok szerepébe van beszorítva. A két királynő női mivoltának hangsúlyozására ugyanakkor a királynők magánélete, házasságai kerülnek a film fókuszába. Az angol udvarban eldöntik, hogy I. Erzsébet befolyásos barátját-sorstársát, esetleges szeretőjét, Robert Dudley-t Skóciába küldik, hogy Stuart Máriát nőül véve belső angol kontrollt gyakoroljon, miközben I. Erzsébet minden kérőjét kikosarazva Anglia érdekében „Szűz királynő” marad, amit a filmben egyre vastagabb sminkje, fehér maszkja remekül vizuálisan és metaforikusan is illusztrál, miközben az idő múlását is érzékelteti.

Ernst Kantorowitz az uralkodó két testéről szóló 20. századi elmélete éppen arra hívta fel a figyelmet, hogy az uralkodók az általuk képviselt és viselt politikai test mellett emberi, testi-lelki értelemben sebezhető hús-vér testben is lakoznak. Amíg a történelemkönyvek főként az uralkodók politikai testéről beszélnek, a történelmi filmek mind inkább e kettősséget feszegetik. A kettősség és a történelmi téma feminista megközelítésének módja felidézi az I. Erzsébet anyjának, Boleyn Annának szintén jól ismert történetét feldolgozó A másik Boleyn lány című filmet (amelyet Philippa Gregory azonos című, 2002-es történelmi regényéből kétszer is filmre vittek, a BBC 2003-ban, majd 2008-ban egy hollywoodi kasszasiker is született belőle), ahol a Boleyn lányok, Anna és Mária ellentétes személyiségjegyei egyfajta alapját adják a film szerkezetének, és ahol az egyik karaktert a néző a másik viszonylatában érti meg, mint a Két királynő-ben.

A Két királynő cselekménye Stuart Mária kivégzésével nyit, majd visszaemlékezésként követi nyomon a skót királynő életét kivégzéséig a hazájába való visszatéréstől kezdve. A partra szállást követően hosszú ruhájában vízben gázoló királynő és a kivégzés egyfajta vizuális és narratív keretet biztosít a hányattatott sorsú Stuart Mária életéhez, akit sem féltestvére, Moray grófja, sem a női vezetők ellen lázító skót protestáns lelkész, John Knox nem fogad örömmel. A film narratívája a két királynő élete-uralkodása közötti párhuzamos szálakra épül, ugyanakkor nem ad magyarázatot a királynők viszonyának elmérgesedésére és Stuart Mária végső kivégzésére, miközben a film nyitó jelenetében éppen azt látjuk.

Az 1542-ben Edinburgh mellett született Stuart Mária apai ágon a Skót Királyságot már közel 200 éve uraló Stuart (eredeti írásban Stewart) főnemesi ház, anyai ágon pedig, Guise Mária révén, a francia főnemesi családok támogatását élvezte. Mária hat éves koráig Skóciában nevelkedett, majd miután átvészelte az érte küldött angol hajók támadását – angol unokatestvére, VIII. Henrik király, meg akarta szerezni őt fia, a walesi herceg (a későbbi VI. Eduárd király) számára menyasszonynak – 1548-ban a francia udvarba került. 1558-ban lett Valois Ferenc francia trónörökös herceg felesége.

Anyósa, a befolyásos Medici Katalin királyné irányította Mária oktatását. A fiatal hercegnő együtt nevelkedett a trónörökös Ferenc herceggel is, akivel már 1550-ben eljegyezték. Miután II. Henrik (1547-1559) váratlanul elhunyt egy lovagi tornán, az 1558-ban egybekelt ifjú pár szinte azonnal a francia trónra is lépett, Stuart Mária unokanővére, I. Erzsébet angliai trónra kerülésével körülbelül egy időben. II. Ferenc rövid, 2 éves uralkodása alatt tovább mélyült az ellentét a francia katolikusok és a hugenották között, amely később, az 1560-as években aztán vallásháborúvá is szélesedett. Amikor II. Ferenc 1560-ban meghalt, Stuart Mária a franciák özvegy királynéja lett, majd édesanyja, a skót régens királyné, Guise Mária elvesztése után, 1560 nyarán, immár nagykorúként Mária visszatért Skóciába uralkodni.

következő oldal 1 / 2