Elveszett türk várost azonosítottak Mongóliában
Mintegy 14 kilométer hosszú öntözőcsatorna maradványait, négyféle búzafaj nyomait, valamint egy palotaegyüttest azonosítottak a közép-mongóliai Togu Balik területén, amelyek arra utalnak, hogy a település nemcsak fejlett kézműves- és bányászati központként, hanem jelentős mezőgazdasági centrumként is működött. A kutatók szerint az eredmények mintegy száz évvel korábbra helyezhetik a szervezett földművelés kezdetét a korai türk társadalmakban.
- A régészek azonosították a közép-mongóliai Togu Balik városát, ahol fejlett öntözőrendszer és mezőgazdasági tevékenység nyomaira bukkantak.
- A feltárások során palotakomplexum, kerámiaégető kemence és helyben előállított építőanyagok kerültek elő, ami fejlett városi gazdaságra utal.
- Az eredmények alapján a fejlett öntözéses gazdálkodás kezdete a korai türk társadalmakban a korábban feltételezettnél mintegy száz évvel korábbra tehető, bár ezt további kutatásoknak meg kell még erősíteniük.
A Mongólia középső részén, a Tuul folyó völgyében zajló ásatások során a régészek azonosították az egykori Togu Balik városát, amelyet már a 8. századi türk uralkodók, Bilge kagán és Kül Tigin feliratai, valamint kínai történeti források is említenek. A feltárást a Török Régészeti és Kulturális Örökség Intézete, az İzmir Katip Çelebi Egyetem és a Mongol Tudományos Akadémia végezte a Török Együttműködési és Koordinációs Ügynökség (TİKA) támogatásával.
A kutatás harmadik szezonjában harmincfős, több tudományterületet képviselő kutatócsoport vizsgálta a város erődített területét, a környező sírhalmokat, rituális helyszíneket és sziklafeliratokat, miközben geoarcheológiai vizsgálatok keretében 45 próbafúrást is végeztek. Az ásatások során egy palotakomplexum alapozása és oszloptöredékek is előkerültek, továbbá olyan leletek is, amelyek szerint a palotát más vidékekről származó dísznövényekkel vették körül.
A településen egy nagyméretű égetőkemencét is feltártak, amelyben hibásan kiégetett kerámiák, téglák és tetőcserepek maradtak fenn, ami arra utal, hogy az építőanyagokat és az edényeket helyben állították elő. Emellett a kutatók a Tuul folyóhoz kapcsolódó vízgazdálkodási létesítményeket, valamint 124 növényfajt - köztük négy búzafajtát - is azonosítottak, amelyek arra utalnak, hogy a területen szervezett mezőgazdaság folyt.
A kutatócsoport vezetője, Şaban Doğan szerint korábban úgy vélték, hogy Togu Balik gazdasága elsősorban az arany- és fémbányászatra épült, az új eredmények azonban azt mutatják, hogy a mezőgazdaság legalább ilyen fontos szerepet játszott. A drónfelmérések egy mintegy 14 kilométer hosszú öntözőcsatorna nyomvonalát is feltárták, amelyet feltehetően a termőföldek vízellátására használtak, így Doğan szerint a fejlett öntözéses gazdálkodás kezdete a korábban feltételezettnél mintegy száz évvel korábbra, a későbbi ujgur állam alapját jelentő Dokuz Oguz törzsszövetség időszakára datálható. Ez egyelőre a feltárást vezető kutatócsoport értelmezése, amelyet a további vizsgálatok pontosíthatnak.
A település azonosítását a környező hegyekben feltárt sziklafeliratok, sziklarajzok és a Dokuz Oguz törzsekhez köthető tamgák is megerősítik. A közelben talált állatcsontok vizsgálata szerint a lakosság étrendjét elsősorban juhok és kecskék alkották, amelyet vadon élő szarvasok és vaddisznók egészítettek ki. A régészek jelenleg a rituális területeken előkerült égett emberi csontmaradványokat elemzik annak megállapítására, hogy azok hamvasztásos temetkezéshez vagy más temetkezési szokásokhoz kapcsolódnak-e.
