Az új DNS-eredmények közelebb vihetnek Dzsingisz kán sírjához

Történészek és régészek évszázadok óta kutatják Dzsingisz kán sírja helyét. A mongol világbirodalom alapítójának temetkezési helye a mai napig ismeretlen. Egy új kazahsztáni kutatás azonban fontos genetikai és történeti kapcsolatokat tárt fel a mongol uralkodó családjához köthető temetkezésekkel.

A világtörténelem egyik legnagyobb rejtélye

Kincsvadászok, régészek és történészek évszázadok óta keresik Dzsingisz kán sírja helyét. A mongol birodalom alapítója hatalmas területeket hódított meg, és döntő hatást gyakorolt Eurázsia történetére. Ennek ellenére a végső nyughelye ma is ismeretlen.

A rejtély különösen azért figyelemre méltó, mert a mongol uralkodó halála után tudatosan igyekeztek eltitkolni a temetkezés helyét. A kortárs és későbbi források szerint a temetést szigorú titoktartás övezte.

Új nyomok Kazahsztán sztyeppéin

A kutatás új lendületet kapott a közép-kazahsztáni Ulytau régióban végzett régészeti feltárásokkal. A terület régóta kapcsolódik a mongol birodalom történetéhez, és számos legenda köti Dzsócsihoz, Dzsingisz kán legidősebb fiához.

Dzsócsi az Aranyhorda első uralkodója volt, amely később Eurázsia hatalmas térségét uralta. A középkori hagyomány szerint a herceg az ultaui hegyekben halt meg egy vadászat során. A történet szerint egy szarvascsordát üldözött, amikor leesett a lováról és életét vesztette. A helyi hagyomány úgy tartja, hogy a mongol elit temetkezési szokásainak megfelelően titokban temették el ezen a vidéken.

Régészet és genetika együtt keresi a választ

Nemzetközi kutatócsoport kezdte vizsgálni a térség temetkezéseit, hogy kiderüljön, van-e történeti alapja a legendának. Az Ulytau környékén végzett ásatások során több olyan sírt találtak, amelyek megfelelnek az elit mongol temetkezések ismert jellemzőinek.

A sírok többsége a 13. század második felére keltezhető, vagyis valamivel későbbre, mint Dzsócsi feltételezett halála. A csontvázmaradványok azonban genetikai vizsgálatra alkalmas mintákat szolgáltattak.

A kutatók az Y-kromoszóma genetikai jellegzetességeit elemezték. Több személy esetében olyan genetikai mintázat jelent meg, amelyet Közép-Ázsia számos népességében kimutattak, és amelyet gyakran a mongol korszak gyors népességterjedésével hoznak összefüggésbe. Az eredmények arra utalnak, hogy a temetkezések kapcsolatban állhatnak a mongol uralkodó elit leszármazási vonalaival.

Miért fontos Dzsócsi sírja

A Dzsócsihoz köthető temetkezések azonosítása nemcsak önmagában jelentős. A kutatók szerint kulcsfontosságú lehet Dzsingisz kán sírja felkutatásában is.

A történeti források több alkalommal együtt említik a két uralkodó halálát. Ha a kutatók pontosan azonosítják Dzsócsi temetkezési helyét, az jelentősen szűkítheti azt a földrajzi területet, ahol Dzsingisz kán sírja rejtőzhet.

A titkos temetés legendái

A 14. században író Rasíd ad-Dín perzsa történész szerint Dzsingisz kán temetését rendkívüli titok övezte. A beszámoló szerint az uralkodót arannyal és ezüsttel díszített fakoporsóban helyezték nyugalomra.

A legendák szerint a temetési menet minden idegent megölt, akivel útközben találkozott, hogy senki ne tudja meg a sír pontos helyét.

Egy másik hagyomány azt állítja, hogy lovak ezreit hajtották át a temetkezési helyen, hogy eltüntessék a friss sír nyomait.

Hol lehet Dzsingisz kán sírja

A történészek évszázadok során több lehetséges helyszínt javasoltak. Marco Polo szerint a mongol uralkodót a birodalom északi hegyei közelében temették el. Egyes kutatók ezt a leírást az északkelet-kínai Nagy-Khingan-hegységgel hozzák kapcsolatba.

Más források szerint a sír a Burkhan Khaldun hegy közelében lehet. Ez a hegy Dzsingisz kán életének fontos helyszíne volt, és a mongol hagyomány szent helyként tiszteli. A modern kutatók gyakran a mongóliai Hentij-hegység térségével azonosítják a leírásokat.

Az 1990-es évek óta több régészeti expedíció dolgozik ezen a vidéken. A kutatók bronzkori temetkezéseket, rituális komplexumokat és monumentális építményeket tártak fel, de Dzsingisz kán sírja eddig nem került elő.

Mit rejthet a legendás sír

Az ősi sztyeppei temetkezési hagyományok alapján a sír rendkívül gazdag lehetett. Az etnográfiai és régészeti kutatások szerint a mongol elit temetkezési szokásai részben a korábbi sztyeppei nomád kultúrák hagyományait követték.

A több mint kétezer éve élt hsziungnu nomádok elit sírjai gyakran rendkívül mélyek voltak, néha húsz méternél is mélyebben feküdtek a föld alatt. A sírokban arany- és ezüsttárgyakat, fegyvereket, valamint rituális tárgyakat helyeztek el. Az ilyen leletek azt mutatják, hogy a sztyeppei uralkodókat gyakran hatalmuk és gazdagságuk jelképeivel együtt temették el.

Ha Dzsingisz kán temetése hasonló hagyományokat követett, akkor sírja a Mongol Birodalom hódításaiból származó hatalmas kincseket is rejthet.