Előkerült egy különleges középkori kézi ágyú Németországban
Egy mindössze hat centiméteres bronztöredék komoly figyelmet keltett a régészek körében. A lelet egy korai kézi ágyú része lehet, amely akár az 1390-es kletzkei vár ostromához is kapcsolódhat. Ha a keltezés megerősítést nyer, ez lehet a hordozható puskaporos fegyverek egyik legkorábbi régészeti bizonyítéka Németországban.
Egy apró lelet, amely átírhatja a kézi ágyú történetét
A különleges tárgyat a Brandenburg an der Havelben rendezett tartományi régészeti konferencián mutatták be a szakembereknek. A mintegy hat centiméter hosszú bronztöredéket díszített felület borítja. Formája alapján a kutatók arra következtetnek, hogy egy középkori kézi ágyú elülső részéhez tartozhatott.
A tárgy 2023-ban került elő egy terepbejárás során. A kutatást a Prignitz járás műemlékvédelmi hatósága szervezte. A leletet Matthias Dasse önkéntes régészeti restaurátor találta meg. Az első vizsgálat után Gordon Thalmann, a hatóság vezetője azonosította a bronzöntvényt egy korai lőfegyver darabjaként.
Lehet, hogy régebbi a híres tannenbergi fegyvernél
A felfedezés jelentőségét a lehetséges keltezés adja. A nürnbergi Germanisches Nationalmuseum gyűjteményében őrzött tannenbergi kézi ágyút 1399-re datálják. A kutatók ezt tartják a legkorábbi biztosan keltezett európai kézi lőfegyvernek.
A kletzkei bronztöredék azonban ennél valamivel korábbi lehet. A jelenlegi becslések szerint a tárgy akár 1390 körül is készülhetett. Ha ezt a keltezést sikerül megerősíteni, akkor ez lenne a hordozható puskaporos fegyverek használatának legkorábbi ismert régészeti bizonyítéka Németország területén.
Egy ostrom emléke a föld alatt
A kutatók egy konkrét történeti eseménnyel is kapcsolatba hozzák a leletet. A bronzdarab a kletzkei vár 1390-es ostromához köthető. A konfliktusról a ferences szerzetes Lübecki Detmar krónikája számol be, amely egy hadjáratot ír le a von Quitzow család ellen.
A történeti források szerint a hadjáratot I. Henrik braunschweig–lüneburgi herceg és IV. Erik szász–lauenburgi herceg vezette. A von Quitzow család 1375-ben kapta meg a kletzkei birtokot IV. Károly császártól. A hadjárat célja az volt, hogy korlátozzák a térségben megerősödött nemesi család hatalmát.
A régészet megerősíti a krónikák történetét
A vár környékén végzett legújabb ásatások egyre több nyomot tárnak fel az ostromról. A 2024-ben és 2025-ben folytatott feltárások során számos katonai tevékenységhez köthető lelet került elő. A munkát a Young Archaeologists Prignitz csoport és a berlini HTW kutatói végezték Thomas Schenk professzor vezetésével.
A leletek között fegyvermaradványok, lövedékek és más hadieszközök darabjai is szerepelnek. Ezek egyre világosabb képet rajzolnak a vár körül zajló harcokról.
Új bizonyíték a puskaporos fegyverek korai terjedésére
A kézi ágyú töredéke különösen fontos lehet a puskaporos fegyverek európai elterjedésének kutatásában. Ha a fegyver valóban az 1390-es ostrom idején került a helyszínre, akkor ez szenzációs felfedezés Brandenburg számára.
Christof Krauskopf, a Brandenburgi Tartományi Műemlékvédelmi Hivatal és az Állami Régészeti Múzeum munkatársa szerint ebből az időszakból eddig sem írott, sem régészeti bizonyíték nem utalt a lőfegyverek használatára a térségben. A történészek eddig csak feltételezni tudták, hogy ezek a fegyverek már jelen voltak.
Valószínű, hogy a fegyver nem helyben készült
A kutatók ugyanakkor nem gondolják, hogy a fegyver Brandenburgban készült. Krauskopf szerint sokkal valószínűbb, hogy a fegyvert máshol gyártották, és a hadjáratban részt vevő csapatok hozták magukkal.
A 14. század végén a puskapor technológiája gyorsan terjedt Európában. A korai kézi ágyúk egyszerű szerkezetek voltak. Általában bronzból vagy vasból készültek, és egy gyújtónyíláson keresztül működtek. A lövést egy izzó kanóc segítségével indították el.
Bár ezek az eszközök még kezdetlegesek voltak, alapjaiban változtatták meg a hadviselést. A puskaporos fegyverek fokozatosan átalakították az ostromtechnikát és a csatatéri harcot.
Új kutatások és régészeti turizmus Kletzkében
Ez is érdekelhet
A kletzkei lelet további vizsgálata már folyamatban van. A kutatást a Brandenburgi Tartományi Örökségvédelmi és Régészeti Hivatal felügyeli. A szakemberek abban bíznak, hogy a részletes elemzések pontosabb választ adnak a fegyver korára, eredetére és történeti szerepére.
A helyi hatóságok közben azt is vizsgálják, miként lehetne a kletzkei lelőhelyet a jövőben régészeti turisztikai célponttá fejleszteni. A térség középkori története és a vár körül zajló drámai események új lehetőséget kínálnak arra, hogy a felfedezés szélesebb közönséghez is eljusson.
