Miként érhette váratlanul az amerikaiakat a Pearl Harbor elleni japán támadás?

Japán megállíthatatlan

Az Egyesült Államok vezetősége 1941 második felében már tudta, hogy Japán háborúra készül a Csendes-óceán nyugati térségében, illetve Délkelet-Ázsiában.

Tokiónak szüksége volt nyersanyagokra a Kínában az 1930-as évek óta folyó hadműveleteihez, legfőképpen olajra, ónra, bauxitra és gumira. Washington azonban nem ismerte meg időben e tervek végső formáját.

Az amerikai stratégák természetesen tudták, hogy a készülődő japán offenzíva elsősorban Hollandia és Nagy-Britannia délkelet-ázsiai külbirtokai ellen irányul majd, mivel az említett nyersanyagok forrásai jórészt e területeken helyezkedtek el.

Tudták azonban azt is, hogy az Egyesült Államok katonai jelenléte a Fülöp-szigeteken szintén célkeresztbe kerül előbb vagy utóbb.

Japán régóta terjeszkedett a kelet-ázsiai térségben – a század elején legyőzte a cári Oroszország térségbeli csapatait, megszállta Koreát, majd az 1930-as évek során előbb bábállamot alakított ki a Kínához tartozó Mandzsúriában, végül le is rohanta Kínát 1937-ben.

1940 júniusában az egész világ szemtanúja volt annak, ahogy a szigetország villámgyorsan arra kényszerítette Franciaországot, vonuljon ki Indokínából.

Az aggodalmat fokozta, hogy szeptember 27-én az Európában agresszorként viselkedő hatalmakkal, Németországgal és Olaszországgal megkötötte az úgynevezett háromhatalmi egyezményt.

Mindezeken túl azért is tudták az amerikaiak, hogy Japán nagyobb háborúba kezd – különösen akkor, ha átengedik neki az említett nyersanyagforrásokat, amelyekkel zavartalanul folytathatja műveleteit Kínában – mert az Egyesült Államok kriptográfusai megfejtették a japán külügy rejtjelrendszerét.

Mindazonáltal az amerikaiaknak semmiféle tudomása nem volt 1941. december 7-én reggel 7:50 előtt arról, hogy Tokió délkelet-ázsiai terveihez hozzátartozott egy bénító hatásúnak szánt megelőző csapás az amerikai Csendes-óceáni flotta ideiglenes otthona, Pearl Harbor ellen.

Azon későbbi elméleteket, melyek szerint Franklin Roosevelt amerikai elnök, vagy esetleg Winston Churchill brit miniszterelnök tudtak róla, és „hagyták” megtörténni, semmiféle bizonyíték nem támasztja alá.

E teóriák mind arra szolgálnak csupán, hogy elkendőzzék az amerikai katonai hírszerzés korabeli hiányosságait, amelyeket kihasználva a japánok soha nem látott méretű, tengerről indított légitámadást tudtak végrehajtani az amerikai flotta ellen.

Az előzetes tudás gondolata ellen több érv is szól. A Pearl Harbor elleni támadással egy időben indult meg a brit fennhatóság alatt álló Malájföld japán inváziója, tíz héttel később ennek csúcspontja volt Szingapúr eleste.

Habár a britek nyilván mindent megtettek azért, hogy közelebb vonzzák az Egyesült Államokat a konfliktushoz, az amerikai segítséget a Németországgal szemben Európában folytatandó háborúban kívánták igénybe venni – nem egy kétfrontos háború rémálomszerű forgatókönyve esetén.

A Japán által a nyugati hatalmak gyarmati érdekeltségei ellen indított támadás legalább annyira felkavaró volt Nagy-Britannia számára, mint amennyire a Pearl Harbor elleni támadás az Egyesült Államoknak, és katonailag az addiginál is jóval nehezebb helyzetbe hozta – a helyzetnek senki sem örült, sem Londonban, sem Washingtonban.

1. Japán megállíthatatlan
2. Hiányos információ
3. Mesteri felkészülés
4. Az elbizakodottság ára

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

nyár
Múlt-kor magazin 2022

• Lacikonyhák és társaik
• A gumigyártás és árnyoldalai
• A spanyol polgárháború külföldi önkéntesei
• A szabin nők közbelépése
• Hét híres fal
• Fugger Mária, a Pálffy család nagyasszonya
• Lajos Ágost és Marie Antoinette egybekelése
• A zalaújvári Festetics-kastély
• Horthy István és Edelsheim Gyulai Ilona esküvője