2020. különszám: Egészségünk története
ITT támogathatsz bennünket

Egy kivételével mind az enyészeté lett az ókori világ hét csodája

2020. augusztus 24. 17:54 Múlt-kor

A nyugati civilizáció a reneszánsz óta változatlan csodálattal tekint az ókorra, a rómaiak, a görögök, az egyiptomiak és a mezopotámiai államok által elért, az újkoréit meglepően sok szempontból tükröző vívmányokra. Az ókori fejlettség talán legismertebb szimbólumai a világ hét csodájaként ismert építmények: a gízai nagy piramis (az egyetlen, napjainkban is létező csoda), a halikarnasszoszi mauzóleum, az olümpiai Zeusz-szobor, Szemiramisz függőkertje, a pharoszi világítótorony, az epheszoszi Artemisz-templom és a rodoszi kolosszus. A lista, bár meglehetősen rövid életű volt – a legkésőbb épült tagja, a rodoszi kolosszus mindössze 60 éven át állt –, a korabeli és a mai emberek fantáziáját is megragadta, és arra emlékeztet ma is, hogy az emberiség a lehetetlen elérésére is képes. Kevesebb szó esik azonban arról, mi is történt e csodák nagy részével.

csodák

A gízai nagy piramis

Valószínűleg a legismertebb ókori csoda az egyetlen, amely napjainkban is létezik: a Kheopsz- (vagy Hufu-) piramis, a gízai piramisok legnagyobbika.

A Kr. e. 2500 körül Hufu fáraó számára épült monumentális síremlék egészen 1889-ig, az Eiffel-torony elkészültéig a világ legmagasabb építménye volt.

Eredeti, 146,5 méteres becsült magasságából az évezredek során mintegy nyolc métert veszített, azonban máig az egyik legimpozánsabb emberi alkotás a világon.

A becslések szerint 14 évbe telhetett a piramist alkotó mintegy 2,3 millió mészkőtömb kifaragása, a helyszínre szállítása és egymásra helyezése.

Az, hogy pontosan miként is történt ez, illetve az, hogy négy évezreddel ezelőtt az ókori egyiptomiak miként tudták rendkívül precízen az égtájaknak és a csillagképeknek megfelelően elhelyezni műemlékeiket, máig vita tárgya.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2020. ősz: Hiúságunk története
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 18% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
7 960 ft 6 490 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 50% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 9 990 Ft
A gízai piramisok (kép forrása: Wikimedia Commons)A templom romjai napjainkban (kép forrása: Wikimedia Commons)A templom rekonstukciós rajza (kép forrása: Wikimedia Commons)A kolosszus elképzelt ábrázolása a kora újkorból (kép forrása: Wikimedia Commons)A Zeusz-szobor 18. századi elképzelése (kép forrása: Wikimedia Commons)A mauzóleum makettja (kép forrása: Wikimedia Commons)A világítótorony elképzelt ábrázolása a kora újkorból (kép forrása: Wikimedia Commons)A mauzóleum maradványai ma (kép forrása: Wikimedia Commons)A gízai nagy piramis (kép forrása: Flickr)A függőkert újkori elképzelése (kép forrása: Wikimedia Commons)A gízai nagy piramis (kép forrása: Wikimedia Commons)
Legfrissebb
Legolvasottabb

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Fizessen elő most kedvezményesen!
Bezár