Az orvostudomány az évezredek során számos képtelen kezeléssel hökkentette meg a gyógyulni vágyókat. Az epilepsziára emberi vért, a fogfájásra döglött egeret, a túlsúlyra köpölyözést, a migrénre koponyalékelést, a hisztériára kenőcsöket és szexet, a szifiliszre pedig higanyt írtak fel.
Gyógyítók, betegségek, gyógymódok 22. évfolyam 1. szám | Korábbi számok
Még az orvosok sem állhattak az eltökélt betegápoló, Florence Nightingale útjába
„Isten szólt hozzám, és meghívott szolgálatra. Hevesen vágyom értelmes és rendszeres foglalatosságra, amely megéri, hogy csináljam, ahelyett, hogy semmiségekre vesztegessem az időt.”
A heroin kifejlesztésében is közrejátszott az aszpirin feltalálója
Amikor 1899. március 6-án a berlini Császári Szabadalmi Hivatal zöld utat adott az acetil-szalicilsavnak, kevesen gondolták, hogy a készítmény néhány évtizeden belül a világ leggyakrabban használt gyógyszervegyületévé válik.
Fűző, gallér, magas talpú – halálos divatok a történelemből
„A szépségért meg kell szenvedni!” – tartja a mondás, amelyhez azonban elfelejtik hozzátenni, hogy az embereknek, akik ősidők óta próbálnak lépést tartani az éppen aktuális trendekkel, nemegyszer az életükbe került a divat követése.
Mulatozással oldotta feszült hangulatát a Royal Szállóban vesztegzár alá került vendégsereg
Angyal a pokolban: Andrássy Ilona, a lelkiismeretes ápolónő
Nem nyerte el az orvosok tetszését Kresz Géza ötlete
Képzeljük el, hogy egy napon kilépünk az utcára, és balesetet szenvedünk. Tehetetlenül fekszünk a járda kövezetén, és jobb esetben a járókelők segítségére, házi praktikákra vagyunk utalva. |
A gyógynövényektől a penészen át a higiénikus sebellátásig
A gyógynövények, a méz és a sarlatánok csodaszerei után 1882. március 28-án Paul Beiersdorf egy tapasszal oldotta meg az emberiség egyik égető problémáját, a sebek higiénikus ellátását. |
Milyen veszélyek fenyegették a hétköznapi embereket a középkorban?
Kollégái és saját lelkiismerete hajszolták őrületbe az anyák megmentőjét
Semmelweis Ignác 1865 nyarán a családjával barátja bécsi klinikáját látogatta meg. Mivel az úton elfáradt, elfogadta a felkínált vendégszobát. Pihenése után, amikor ki akart lépni az ajtón, ápolók közölték vele, hogy őrültként a döblingi elmegyógyintézetbe került.
Így került nyers hús helyett gyógyító tapasz vérző sebeinkre
A gyógynövények, a méz és a sarlatánok csodaszerei után 1882. március 28-án Paul Beiersdorf egy tapasszal oldotta meg az emberiség egyik égető problémáját, a sebek higiénikus ellátását. Bár a találmánya az évtizedek során átalakult, de kisebb-nagyobb balesetek után még ma is sebtapaszért nyúlunk a gyógyszeres szekrénybe.