Nem nyerte el az orvosok tetszését Kresz Géza ötlete

A Budapesti Önkéntes Mentő Egyesületet (BÖME) központjának udvara és a mentőjármű, 1896.(Forrás: Fortepan / Budapest Főváros Levéltára / Klösz György fényképei)

London beindította a fantáziáját

Az 1802-ben született Karl Kressnek nem fűlött a foga a katonáskodáshoz, és fivérével a messzi Merseburg városából egészen Pestig menekült a kényszertoborzás elől.

Kress, aki új hazájában sebészorvosként ténykedett, egy német származású könyvkereskedő leányát, Schwingenschlögel Katalint vette feleségül.

A párnak hat gyermeke született, akik közül a legkisebb Geyza, akiből az évek múltával, a család elmagyarosodása folytán Géza lett, a pesti egyetemen szerzett orvosi diplomát 1871-ben. Kresz Géza kis ideig orvosként, majd a Belváros tisztiorvosaként kereste a kenyerét.

Kresz 1881-ben kijutott egy londoni közegészségügyi konferenciára, ahol egy mentőbemutató nagy hatást gyakorolt rá. Angliából visszatérve elhatározta, hogy Budapesten létrehoz egy mentőszolgálatot.

Bár a székesfővárosban mindennaposak voltak a közlekedési és egyéb balesetek, az orvosi szakma nem igazán rajongott az ötletért.

Kresz Géza, a magyar mentősök atyja

Wikipédia / Közkincs

A doktorok egy kis része rangon alulinak tartotta a nyílt utcán való praktizálást, a nagyobb része viszont a megélhetését féltette egy „laikusokkal” működő mentőszolgálat felállításától.

Kresz ugyanis fontosnak tartotta, hogy az emberek minél szélesebb körben elsajátítsák az alapvető elsősegélynyújtási ismereteket, és ennek hangot is adott.

Az orvosok a mentősök helyett a rendőrökben bíztak

Az orvosi szakma félelmei azonban alaptalanok voltak, hiszen a tisztiorvos a mentőszolgálat gerincét orvosokból és medikusokból tervezte felállítani, akik a helyszínen megfelelő ellátást tudnak biztosítani a rászorulóknak.

Ha a helyszínen nem biztosítható a kielégítő segítségnyújtás, a mentőszolgálat központjában stabilizálni tudják a beteg állapotát, és ha szükséges, a sérülteket a további kezelések végett a kórházakba is el tudják szállítani.

Ez persze nem tetszett a praktizáló orvosoknak, akik nem nagyon támogatták az utcai akciókat. A derék gyógyítók idegenkedtek a munkájuk „kiszervezésétől”, nekik szakmailag tökéletesen megfelelt az a megszokott rendszer, hogy a sérülteket a baleset helyszínére kiérkező rendőrök mindenfajta elsősegélynyújtás nélkül szállítsák be a kórházakba.

Kresz Gézának hatévi küzdelmébe telt, mire az orvosok, tűzoltók, hivatalnokok közül elég támogatót szerzett ahhoz, hogy a fővárosi közgyűlés elfogadja a kezdeményezését.

1887. május 10-én a fővárosban megkezdte működését a Budapesti Önkéntes Mentőegyesület, a BÖME, amelynek igazgatói tisztét gr. Andrássy Aladárral egyetemben Kresz Géza látta el.

1. London beindította a fantáziáját
2. Napi húsz eset

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

nyár
Múlt-kor magazin 2022

• Lacikonyhák és társaik
• A gumigyártás és árnyoldalai
• A spanyol polgárháború külföldi önkéntesei
• A szabin nők közbelépése
• Hét híres fal
• Fugger Mária, a Pálffy család nagyasszonya
• Lajos Ágost és Marie Antoinette egybekelése
• A zalaújvári Festetics-kastély
• Horthy István és Edelsheim Gyulai Ilona esküvője