Bármi áron érvényesítette kereskedelmi érdekeit a brit Kelet-indiai Társaság

Robert Clive találkozik Mir Dzsaffárral a palási csata után

Akik berúgták a Kelet kapuját

A levantei kereskedelem és az Oszmán Birodalom jelentős szereplővé válása a középkor végére tehető, amikor 1453-ban II. Mehmed szultán hadserege elfoglalta Konstantinápolyt, a Bizánci Birodalom központját. Ezzel a meghatározó eseménnyel az Oszmán Birodalom hatalmas területeket hódított meg a Közel-Keleten, és megszilárdította ellenőrzését a kereskedelmi útvonalak fölött, amelyek a Földközi-tengertől a Közel-Keletig húzódtak.

A Konstantinápoly elfoglalása után megnyíló új lehetőségek és az oszmánok kereskedelmi hegemóniája meghatározta az európai kereskedők jövőbeni lehetőségeit. Az Oszmán Birodalom folytatta terjeszkedését, és egyre több területet vont ellenőrzése alá a Balkánon, majd később Észak-Afrikában és a Közel-Keleten. Ezáltal az Oszmán Birodalom olyan hatalmi tényezővé vált, amely nemcsak katonai erővel, hanem gazdasági és kereskedelmi befolyással is rendelkezett.

A batáviai városháza 1682-ben

1516-ban az Oszmán Birodalom katonái elfoglalták Szíriát, majd 1517-ben Egyiptomot, ezzel tovább erősítették helyzetüket a Közel-Keleten. Az Oszmán Birodalom ezen területek megszerzésével még nagyobb kontrollt szerzett a fontos kereskedelmi útvonalak felett, különösen a Földközi-tenger keleti partvidéke mentén. Ezek a hódítások jelentős gazdasági és politikai előnyt biztosítottak az oszmánoknak, és nagyban befolyásolták a levantei kereskedelem alakulását.

A levantei kereskedelem, amely a Földközi-tenger keleti partvidékéről kiinduló kereskedelmi hálózatot foglalta magában, már évszázadok óta meghatározó szerepet játszott az európai és közel-keleti gazdaságban. A Levantei Társaság létrehozásának igénye a következő évtizedek során fokozatosan alakult ki, ahogy az európai országok kereskedelmi kapcsolatai egyre intenzívebbé váltak az Oszmán Birodalommal.

A Levantei Társaság

1592-ben I. Erzsébet angol királynő alapította meg a Török Társaságot, amely a következő évtizedekben Levantei Társaság néven vált ismertté. A Társaság célja az volt, hogy elősegítse Anglia kereskedelmi érdekeinek érvényesítését az Oszmán Birodalom területén, és biztosítsa a közel-keleti és földközi-tengeri térséggel való kereskedelem monopóliumát.

A Brit Kelet-Indiai Társaság tisztviselője keleti kényelemben

A Levantei Társaság elsődleges kereskedelmi tevékenysége a luxuscikkek, különösen a selyem, ribizli és egyéb egzotikus termékek importja volt. Ezek a termékek az Oszmán Birodalomból és a Földközi-tenger térségéből érkeztek, és Angliában gyorsan népszerűvé váltak. A Levantei Társaság kereskedői Aleppó városában, Szíriában, valamint az Oszmán Birodalom más jelentős kikötővárosaiban folytattak kereskedelmi tevékenységet.

A Levantei Társaság sikerét nagyban segítette a stabil és békés kapcsolat az Oszmán Birodalommal. A Társaság kereskedői igyekeztek elkerülni a konfliktusokat, és inkább a hosszú távú, békés együttműködésre törekedtek. Ez lehetővé tette számukra, hogy hosszú ideig fenntartsák gazdasági tevékenységeiket, és sikeresen kereskedjenek az Oszmán Birodalom területein.

A Brit Kelet-indiai Társaság

A Levantei Társaság megalapítása után kilenc évvel, 1600. december 31-én, megalakult a Brit Kelet-indiai Társaság, amelyet szintén I. Erzsébet királynő hozott létre. A Kelet-indiai Társaság létrehozása részben válasz volt a holland és portugál kereskedelmi társaságok előretörésére, amelyek már jelentős befolyást szereztek az indiai és távol-keleti kereskedelemben.

A Brit Kelet-Indiai Társaság hajói Bombay kikötőjében

Az angol kereskedők felismerték, hogy ha versenyképesek akarnak maradni, közvetlen kapcsolatot kell kiépíteniük Indiával és Ázsia többi részével. A Kelet-indiai Társaság célja az volt, hogy közvetlen kereskedelmi kapcsolatokat létesítsen India és a Távol-Kelet területeivel, megszüntetve a közvetítő kereskedelmet, amely addig a Levantei Társaság és más európai hatalmak uraltak. A Társaság különleges monopóliumot kapott az indiai kereskedelemre, amely lehetővé tette számára, hogy kizárólagos jogokkal rendelkezzen az Indiai-óceán térségében folytatott kereskedelemben, ám e jogok érvényesítését csak erőszakkal tudták elérni.

A Kelet-indiai Társaság nemcsak kereskedelmi társaságként működött, hanem saját hadsereget is fenntartott, amelyet katonai konfliktusokban vetett be, hogy biztosítsa gazdasági érdekeit. Ezzel szemben a Levantei Társaság inkább a békés együttműködést preferálta, így kereskedelmi stratégiáik jelentősen különböztek egymástól.

1. Akik berúgták a Kelet kapuját
2. Cukor vagy korbács
3. A bomlás virágai

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

27. Az első világháború és következményei
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés

• Utazás a frontra, spanyolnátha, leleplezett viszony: mozgalmas év volt Franklin Roosevelt számára 1918
• A gránát még célt tévesztett, a lövések halálosan megsebesítették a főhercegi párt Szarajevóban
• Amikor megkondultak a harangok: 101 éves a trianoni békeszerződés
• Az első világháború harcainak valóságos időkapszulája került elő az olasz Alpokban
• Románia hadba lépését késleltette, Olaszországét azonban már nem tudta megakadályozni a gorlicei áttörés
• Háború, spanyolnátha, leleplezett viszony – sok fordulatot hozott Franklin Roosevelt életébe az 1918-as év
• Bár ebben reménykedett, Fritz Haber vegyi fegyverei nem tudták eldönteni az I. világháborút
• Az I. világháborús francia sisakok nagyobb védelmet nyújtottak, mint a mai amerikaiak
• Sártenger, életveszély és felelősség – az első világháború futárai