Drónokkal fedezték fel egy ókori szentély nyomait egy török hegy tetején

A Kayseri tartományban, a Hacılar körzethez tartozó, 2509 méter magas vulkáni csúcson azonosított romterület kiterjedése mintegy 74 300 négyzetméter. A drónos felderítés egy körülbelül egy kilométer hosszú, habarcs nélkül rakott, monumentális kőfalrendszert rajzolt ki, amely egykor három-négy méter magas lehetett, és hatvanhat méterenként szabályos távolságban elhelyezett őrtornyokkal tagolták.

A védműveken belül, a kráterszerű fennsíkon kőből épült lakóházak alapfalai, íves sírszerkezetek és nagyméretű ciszternák nyomai láthatók. Ez utóbbiak jelenléte régészetileg arra utal, hogy a hegytető nem csupán egy ideiglenes menedékhelyként, hanem – a víztározási kapacitás révén – huzamosabb ideig, akár szezonálisan is lakott területként funkcionált.

Halit Erkiletlioğlu történész elemzése szerint a komplexum elsősorban egy pogány zarándokhely, egyfajta "templomváros" lehetett, amely valószínűleg Zeusz hegyi kultuszához kapcsolódott. Az ókorban a szakrális és a katonai funkciók gyakran összefonódtak: a Lifos-hegy meredek, szakadékos északi oldala természetes védelmet nyújtott, miközben a kiépített csúcsról ellenőrizni lehetett a Kayseri-síkság és a magasföld közötti stratégiai útvonalakat.

A vallási funkciót erősíti a terület közvetlen fizikai és vizuális közelsége a 3917 méter magas, szunnyadó Erciyes (az ókori görög és római forrásokban Argaiosz vagy Argaeus) vulkánhoz. A hegy a hellénisztikus és római kori Kappadókia legfontosabb szakrális szimbóluma volt; a közeli Caesarea (a mai Kayseri) provinciális pénzérméin gyakran ábrázolták az isteni erővel felruházott vulkánt, esetenként csúcsán templomszerű építményekkel.

A mostani felfedezés történelmi jelentőségét a régió évezredes, Anatólia és Mezopotámia közötti csomóponti szerepe is növeli. A Lifos-hegytől mindössze húsz kilométerre fekszik a kora bronzkor egyik legjelentősebb ókori metropolisza, a Kr. e. 2. évezred elején virágzó Kültepe-Kanes, amely az asszír kereskedelmi kolóniahálózat (karum) anatóliai központjaként működött.

Bár a Lifos-hegyi komplexum pontos kormeghatározása és építési fázisainak elkülönítése szisztematikus régészeti ásatások hiányában még várat magára, elhelyezkedése bizonyítja, hogy a térség a bronzkortól a római uralomig a vallási és politikai hatalom sűrűn lakott metszéspontja volt. A török szakemberek jelenleg a terület azonnali örökségvédelmi besorolását sürgetik, felhívva a figyelmet arra, hogy a hóolvadás által láthatóvá vált felszíni romokat, a ciszternákat és az épületalapokat egyre nagyobb mértékben fenyegeti az illegális kincskeresők pusztítása.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

8. Budapest világvárossá fejlődése
II. Népesség, település, életmód

• Fennállása alatt számos történelmi személy szobrát lecserélték a millenniumi emlékművön
• Időutazás a millenniumi ünnepségekre: 125 éve utazunk a Ligetbe a föld alatt
• Sokáig csak esernyővel lehetett átmenni a budai Alagúton
• Egykor a Városliget zenepavilonjai nyújtották a főváros legnépszerűbb szórakozását
• A gazdag és szegény gyermekek egyaránt birtokba vették a Városligetet a „boldog békeidőkben”
• Széchényi Ödön víziója által a világ második siklójával büszkélkedhet a főváros
• Az idők során szinte minden sportra biztosított lehetőséget a Városliget
• 800 mázsa lőport adott Ferenc József a budai Alagút építéséhez
• A kiállítások és vásárok hozták el az éjszakai fényt a Városligetbe