Csontvázakat és aranytárgyakat találtak egy pompeji műhely romjai közt
Négy csontvázat és arany pénzérméket találtak olasz és francia régészek egy Pompeji külterületéhez tartozó ókori műhely romjainál. Az i.e. 4. századból származó felfedezés értékes adalékkal szolgálhat a kevéssé ismert prerómai temetkezési kultúráról.
A pompeji régészeti hatóságok pénteki bejelentése szerint a csontvázak fiatal embereké voltak. Egyikük egy kamaszlány lehetett, aki a műhely hátuljában halt meg, amikor 79-ben kitört a Vezúv. A csontok között három aranyérme és egy virágalakú arany nyakék hevert. Az üzletben egy kemencét is találtak, amely a régészek feltételezése szerint bronztárgyak készítését szolgálta. A kutatók szerint a műhelyt nem sokkal a vulkánkatasztrófa után kincsvadászok kifosztották, de a most megtalált aranytárgyak valószínűleg elkerülték a figyelmüket.
A műhely feltárása májusban kezdődött, és tovább folytatódik. A kutatók számára rejtély, milyen terméket gyárthattak a feltárt helyen. A műhelyben találtak egy köralakú kutat, amelybe csigalépcső vezet. Nem sokkal odébb egy további jelentős felfedezést tettek az olasz és a francia régészek: megtalálták egy 400 évvel a Vezúv kitörése előtt eltemetett ember, valószínűleg egy felnőtt férfi sírját a római kort megelőző időből, a szamniszok (más néven szamniták) idejéből. A hátán fekvő halott mellett - a karjainál és a lábainál - legkevesebb hat feketére festett edényt találtak.
Az i.e. 4. századból származó felfedezés értékes adalékkal szolgálhat a kevéssé ismert prerómai temetkezési kultúráról. Pompejit és Herculaneumot a Vezúv kitörése pusztította el 79. augusztus 24-én. A vulkáni hamu alá került Pompeji a legépebben megmaradt római kori város.
