Csapdák és piramisok – mi védte meg a fáraókat a tolvajoktól?

A gízai piramisok (Forrás: Wikipédia / Berthold Werner / CC BY-SA 3.0)

A védelem kulcsa: az építészet

A kalandfilmek és videójátékok gyakran ábrázolják a piramisokat halálos csapdákkal teli labirintusokként. A valóság azonban jóval prózaibb.
Az egyiptológusok szerint az ókori építők nem használtak sem kötélcsapdákat, sem tüskés vermeket, sem más efféle megoldásokat. Ugyanakkor – ahogy Reg Clark kutató fogalmazott – a bejutást „átkozottul megnehezítették" - az építészet eszközeivel.

Korábban az uralkodókat kisebb, ún. mastaba sírokba temették. Ezek olyan lapos tetejű, téglalap alakú építmények voltak, amelyeket viszonylag könnyű volt feltörni.
A piramisok megjelenésével azonban a sírrablók dolga jóval nehezebbé vált: ahhoz, hogy egyáltalán elérjék egy-egy fáraó sírkamráját, rendkívül mély alagutakat kellett ásniuk a monumentális építmények alatt. Ha ez önmagában nem is jelentett leküzdhetetlen akadályt, a bejáratok teljes elzárása, valamint a tévútra vezető folyosók kialakítása már komoly kihívást jelentett a gyakorlottabb tolvajok számára is (ez utóbbival kapcsolatban érdemes kiemelnünk, hogy pontos céljuk máig nem világos az egyiptológusok számára sem: egyáltalán nem biztos, hogy a betolakodók megtévesztésére hozták létre őket).

A járatok lezárása olykor még a modern régészek számára is veszélyesnek bizonyult. Az 1950-es években például Zakaria Goneim egyik munkatársa életét vesztette, amikor a Szekhemkhet piramis feltárásakor ráomlott egy elzárt folyosó tömőanyaga.

A sírrablók büntetése

A sírrablás nemcsak veszélyes, hanem súlyos bűncselekmény is volt. Az elfogott tettesek orrát és fülét levágták, majd nyilvánosan kivégezték őket.
Mindez azonban kevésnek bizonyult. A szigorú büntetések és az építészeti akadályok ellenére a piramisok többségét már az ókorban vagy a középkorban kifosztották.

A Királyok Völgye: új stratégia, régi probléma

A 18. dinasztia idején az egyiptomiak változtattak korábbi stratégiájukon: felhagytak a piramisépítéssel, és uralkodóikat a Királyok Völgyének sziklafalába vájt sírokban helyezték örök nyugalomra. A terv logikusnak tűnt – ezek ugyanis rejtett, nehezebben hozzáférhető nyughelyek voltak, távol a kíváncsi szemektől. Csakhogy a fosztogatók ide is követték őket, bár pár sírt szerencsésen elkerült a végzet. Köztük a világhírű Tutanhamon sírját, amely kincseivel együtt épségben várt több ezer évet, hogy végül a modern régészet legnagyobb szenzációja legyen.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

­nyár
Múlt-kor magazin 2020

• Agyagból készült a legősibb és legnagyobb maja építmény
• Főszerkesztői köszöntő
• Az erotika stílusa: Josephine Baker
• A kis magyar–osztrák háború és következményei
• Beilleszkedési kényszerpályán a délvidéki magyarság
• Erdélyi életstratégiák Trianon után
• A kárpátaljai magyarság megszállás alatt
• A felvidéki vármegyék és Csehszlovákia létrejötte
• Erdélyi fatányéros orosz jazzel