Csaknem száz év leforgása alatt ment végbe a Tisza megzabolázása
2024. augusztus 27. 08:20 Múlt-kor
178 éve, 1846. augusztus 27-én kezdődött meg a folyó két partján, a Szabolcs vármegyei Tiszadobnál és a Zemplén megyei Tiszaszederkénynél (a mai Tiszaújváros) a Tisza folyó szabályozása. A régóta érlelődő szabályozás mibenlétét hosszú vita előzte meg, és a reformkori első lépéseket követően még hosszú évtizedeken át, egészen a századfordulóig nem sikerült kordában tarthatóvá tenni az áradásra hajlamos folyót.
Közúti híd a Tiszán. Forrás: Fortepan / Magyar Földrajzi Múzeum / Erdélyi Mór cége
Korábban
Időtlen idill a rohanó világgal szemben
Az Alföldön kanyargó Tisza folyó – más folyókhoz hasonlóan – a sík vidéken az évezredek során egyre lassult, aminek eredményeképpen egyre több irányváltás került folyásába, ennek megfelelően pedig egyre szélesebb árteret alakított ki magának. Az Alföld e szakaszának lakói megtanultak e kiterjedt mocsárvidéken élni, a halban és egyéb vízi állatokban bővelkedő, rendkívül fajgazdag ökoszisztémával egyfajta szimbiózist alakított ki a lakosság.
A középkori Magyar Királyság viszonyait e vidéken a török uralom jelentősen megbolygatta, a Hódoltsághoz gyakran társított elnéptelenedés itt is nagy arányban következett be. A Habsburgok fémjelezte új magyar állam berendezkedése során már kevésbé volt azonban kívánatos a régi életformákhoz való visszatérés: a lápvidék nem csupán elmaradottnak számított, de a folyó hajózhatatlansága fontos kereskedelmi útvonalat hagyott kiaknázatlanul.
Így tehát a földbirtokosok és az egyre növekvő, a mocsárvidék által már fenn nem tartható létszámúvá növekvő lakosság részéről felmerült az igény a tágabb gazdaságba való bekapcsolódásra. Emellett a népesség országos szintű növekedése miatt a központi hatalom is újabb, mezőgazdasági művelés alá vonható területek után kutatott, a különféle érdekek így a Tisza vidékén széles körűen egybevágtak.
A folyó szeszélyessége, nagy fokú áradásokra való hajlama továbbá az egyéb fejlesztéseket is ellehetetlenítette: az ártéri jellegű építkezésen kívül jóformán nem volt érdemes tartós épületek emelésére a pusztító árvizek jelentette állandó veszély miatt. A 18. század folyamán ez ellen helyi szinten igyekeztek cselekedni különböző gátak és töltések emelésével, valamint a mocsarak lecsapolásával a művelhető terület növelése érdekében. Az összehangolatlan intézkedések azonban legfeljebb más települések kárára tudtak változást elérni az áradások lefolyásában.
Vásárhelyi Pál (Wikipédia / Barabás Miklós / Közkinc)s
Elsőkent Szinyei-Merse József, Sáros és Ung vármegyei táblabíró vetette fel a térség kereskedelmi lehetőségeit taglaló Observationes commerciales prosuperioribus regni partibus című művének mellékletében a folyó egységes szabályozását a hajózhatóság érdekében. Legközelebb azonban csak 1816-ban, a Körösök völgyében pusztító árvizek kapcsán merült fel komolyabban az egységes szabályozás ötlete. Az ezt követően az 1820-as években Huszár Mátyás vezetésével zajló feltérképezések és vízrajzi felmérések során szerezte első tapasztalatait a később jelentős szerepet játszó Vásárhelyi Pál is.
Magában a munkában azonban a méréseket követően további előrelépés nem történt, 1830 tavaszán pedig a Tisza, a Berettyó és a Körösök egyszerre léptek ki medrükből, rég nem látott pusztítást okozva – mintegy 8000 négyzetkilométernyi terület került két hónapra víz alá. Ennek ellenére újabb másfél évtized telt el, mire az újító szellemű Széchenyi István 1846 januárjában megalakította a Tisza-völgyi Társulatot, amely kiinduló alapként elfogadta Vásárhelyi Pál és csapata főként elveket felsoroló tervét a Tiszán elvégzendő módosításokra.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
11. A kiegyezéshez vezető út, a kiegyezés tartalma és értékelése
IV. Politikai berendezkedések a modern korban
- Véreskezű zsarnokból Ferenc Jóska – hét évtized „a birodalom első hivatalnokaként”
- A Magyarországgal való kiegyezés felé mozdította el Bécset a königgrätzi vereség
- Külpolitikai kudarcok kényszerítették Bécset a Kiegyezésre
- Deák Ferenc tollba mondta a húsvéti cikket, hogy kézírását se ismerjék fel
- Ferenc József is fogadta az 1849-ben jelképesen felakasztott Andrássyt
- 10 tény a dualizmus kori Magyarországról
- Egyenes út vezetett a kiegyezéstől Trianonig? – az 1867. évi alku 150 év távlatából
- Kossuth a bukás biztosítékát, mások az ország aranykorát látták a Kiegyezésben
- Megoldódott Sisi koronázási fotóinak rejtélye
- Máig nem felejtették el az indiai határvidéken küzdő szikh ezred hőstetteit 19:05
- Nem vette át a diplomáját Stanisław Lem, mert nem akart katonaorvosként szolgálni 17:05
- Népszerű magyar zenekarok előadásában hangzanak majd el az Illés együttes dalai 15:05
- Árpád-házi Szent Erzsébet legendája elevenedik meg a Liszt Ünnep nyitókoncertjén 14:20
- Több mint tízezer gyerek közül választották ki Nemes Jeles László legújabb filmjének főszereplőjét 11:30
- Saját hazájában is vonakodtak elismerni Jesse Owens kimagasló teljesítményét 09:50
- Súlyosan károsította a kilélegzett szén-dioxid és a mesterséges világítás a lascaux-i barlangrajzokat 09:05
- Nem fogadta el a puccsistáktól a szabad távozás lehetőségét Salvador Allende tegnap