„Csak a halott indián a jó indián” – 7 véres mészárlás az amerikai indiánok történelméből

A szellemtáncosok végzete

A 19. század második felében kezdett terjedni az indián törzsek körében az úgynevezett szellemtáncos mozgalom. A számos különféle irányzatból összeálló közösség legfontosabb tanítása az volt, hogy az indiánok azért vesztették el földjeiket és azért kényszerültek a rezervátumokba, mert elhagyták régi szokásaikat, ezzel feldühítve isteneiket. A szellemtáncosok ezért elutasították a fehér emberek által az indiánokra erőltetett kulturális elemeket és a keresztény vallást, és igyekeztek újjáéleszteni a tradicionális indián szokásokat.

A szellemtáncosok mozgalmát az amerikai kormány igyekezett minden lehetséges eszközzel visszaszorítani, ami végül 1890 végén egy szörnyű tragédiába torkollott. Az egykori legendás indián vezér, Ülő Bika – bár maga nem tartozott az új irányzat követői közé – nem volt hajlandó engedni a kormányzat utasításának és nem lépett fel ellenük, amikor azok az általa vezetett rezervátumban is megjelentek. A rendőrség ekkor megpróbálta letartóztatni az indián főnököt, ami azonban gyorsan dulakodásba és tűzharcba torkollott, amelyben Ülő Bika is életét vesztette.

Ülő Bika vesztét alig néhány héttel követte az Egyesült Államok történetének egyik legsötétebb pillanata. December 28-án az amerikai hadsereg Hetedik Lovassági Ezrede körülzárta a Wounded Knee patak partján álló sziú indián tábort, amelynek lakói között ugyancsak több szellemtáncos volt. A katonák december 29-ének reggelén léptek be a táborba, ahol azt követelték a férfiaktól, hogy adják át a fegyvereiket.

Egy beszámoló szerint a tragédiát egy szerencsétlen véletlen váltotta ki. Az egyik fiatal indián, Fekete Prérifarkas állítólag nem akarta ingyen átadni a fegyverét, minthogy állítása szerint azt drága pénzen vette. Más beszámolók szerint a fiú süket volt, ezért nem értette meg elsőre a fegyverek leeresztésére szóló utasítást. Bárhogy is történt, Fekete Prérifarkas puskája egyszercsak elsült, mire az amerikai katonák azonnal viszonozták a tüzet.

Az áldozatok számát különféle becslések 150 és 300 közé helyezik, bizonyos azonban, hogy a halottak többsége a táborban élő asszonyok és gyermekek közül került ki. További 51 indián sebesült meg, akik közül ugyancsak többen életüket vesztették a következő napokban. A végzetesnek bizonyuló sebesülésekkel együtt összesen 31 katonát vesztő ezred mintegy 20 tagját Benjamin Harrison elnök a legmagasabb fokozatú katonai kitüntetéssel, a Becsület érdeméremmel ruházta fel, amely kitüntetések visszavonását az indián közösségek a mai napig követelik az amerikai kormánytól.

1. A gnadenhutteni mészárlás
2. Andrew Jackson és a Vörös husángok
3. A Könnyek útja
4. Az amerikai történelem legnagyobb nyilvános kivégzése
5. A Sand Creek-i mészárlás
6. A Washita folyó menti mészárlás
7. A szellemtáncosok végzete

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

Németország

• Jégkorszaki vadászok dolgozhatták fel a bajorországi gyapjas mamutot
• Holland történész tárta fel egy háborús bűnös katonatiszt magánéletét
• Újra megvizsgálják a gesseli aranykincset
• Münchenben nyitja első külföldi központját a Jad Vasem
• Archív videófelvétel dokumentálja a berlini fal utolsó hónapjait
• Lézerrel vizsgálták egy középkori apáca önarcképét
• Náci rabolt műkincs lehet egy Svájcban kiállított Cézanne-akvarell
• Különleges színrecepteket rejtett egy 19. századi textilfestő jegyzetfüzete
• A náci csodafegyverek mítoszát mutatja be egy drezdai kiállítás