A Szent Péter bazilikában nyugszik az elhunyt pápák többsége
Makacsul tartották magukat egy ideig Rómában az olyan híresztelések, miszerint II. János Pált lengyel hazájában temetnék el, mégpedig Krakkóban, ahol hosszú időn át püspöki, majd érseki méltóságban tevékenykedett.
Még a szentatya végakaratának közzététele előtt azonban olyan értesülés hangzott el hétfőn a Vatikánban, amely szerint a szombaton elhunyt pápát - akárcsak elődeinek többségét - a római Szent Péter bazilika altemplomában helyeznék végső nyugalomra. A hír szerint II. János Pál holtteste abba a kriptába kerülne, amelyben XXIII. János nyugodott egészen 2000-ben bekövetkezett boldoggá avatásáig. Ekkor átkerült a földszintre, ahol csak a boldogok és szentek sorába emelt néhai egyházfők nyugszanak.
A Szent Péter székesegyház mint a római pápák temetkezési helye több évszázados múltra tekint vissza. Kiemelt jelentőségét a katolikus hívők számára az adja, hogy állítólag itt temették el Szent Pétert, az első római pápát. 1950-ben végzett ásatások során az altemplomban római kori sírokra bukkantak a régészek. Ezek egyikéből csontok kerültek elő, amelyek állítólag Szent Péter maradványai.
A keresztény egyház eddig uralkodott 263 pápája közül 145-nek a holtteste a bazilika altemplomában található, díszes vagy egyszerű sírban. Távolról sem az összes pápát temették el a katolikus egyház számára kiemelt jelentőségű székesegyházban. Róma határain kívül is nyugszanak pápák, például Perugiában, Viterbóban vagy a franciaországi Avignonban. Utóbbi város volt a pápák száműzetésének színhelye a XIV. században.
