A Szent Péter bazilikában nyugszik az elhunyt pápák többsége
2005. április 8. 12:15
Makacsul tartották magukat egy ideig Rómában az olyan híresztelések, miszerint II. János Pált lengyel hazájában temetnék el, mégpedig Krakkóban, ahol hosszú időn át püspöki, majd érseki méltóságban tevékenykedett.
Korábban
Vatikáni régészek bejelentették, hogy a római Szent Pál Bazilikában nemrég megtalált rejtélyes kőkoporsó Szent Pálé. A sír hivalatos egyházi elismertetése valószínűleg még évtizedekig elhúzódik.
Még a szentatya végakaratának közzététele előtt azonban olyan értesülés hangzott el hétfőn a Vatikánban, amely szerint a szombaton elhunyt pápát - akárcsak elődeinek többségét - a római Szent Péter bazilika altemplomában helyeznék végső nyugalomra. A hír szerint II. János Pál holtteste abba a kriptába kerülne, amelyben XXIII. János nyugodott egészen 2000-ben bekövetkezett boldoggá avatásáig. Ekkor átkerült a földszintre, ahol csak a boldogok és szentek sorába emelt néhai egyházfők nyugszanak.
A Szent Péter székesegyház mint a római pápák temetkezési helye több évszázados múltra tekint vissza. Kiemelt jelentőségét a katolikus hívők számára az adja, hogy állítólag itt temették el Szent Pétert, az első római pápát. 1950-ben végzett ásatások során az altemplomban római kori sírokra bukkantak a régészek. Ezek egyikéből csontok kerültek elő, amelyek állítólag Szent Péter maradványai.
A keresztény egyház eddig uralkodott 263 pápája közül 145-nek a holtteste a bazilika altemplomában található, díszes vagy egyszerű sírban. Távolról sem az összes pápát temették el a katolikus egyház számára kiemelt jelentőségű székesegyházban. Róma határain kívül is nyugszanak pápák, például Perugiában, Viterbóban vagy a franciaországi Avignonban. Utóbbi város volt a pápák száműzetésének színhelye a XIV. században.
 |
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 18% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
18. IV. Béla uralkodása és a tatárjárás
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés
- Élete utolsó évtizedét a fiával való háborúskodással töltötte IV. Béla király
- Apja és fia tevékenysége is árnyékot vetett IV. Béla uralkodói törekvéseire
- Kétnapi járóföldre mindent holttestek borítottak a muhi csata után
- A legenda szerint Árpád-házi Szent Kinga imádsága mentette meg Lengyelországot a tatárdúlástól
- Mégsem az extrém időjárás kergethette ki a tatárokat a Kárpát-medencéből
- Batu kán és a szláv favágók
- A sakkozógép boszorkányos mestere, Kempelen Farkas 09:50
- A Kádár-korszak lencsevégen: az első magyar szelfi készítője, Kotnyek Antal 08:22
- Szendrey Júlia világai 07:35
- Buffalo Bill, a törökverő Hunyadi és a Don-kanyar pokla – Ezek voltak a hét legizgalmasabb írásai tegnap
- 10 tény a mesterlövészekről tegnap
- Történelmi sztárparádé, avagy kik fordultak meg a Pesti Vigadó falai között? tegnap
- Történelmi billentyűk – így jutott a keleti fronttól a Carnegie Hallig a virtuóz zongorista, Cziffra György tegnap
- Ezek lehettek a történelem legrosszabb foglalkozásai tegnap
