Hitler elfeledett szövetségesei

100 éve halt meg Jules Verne

2005. március 24. 11:54

Száz éve, 1905. március 24-én hunyt el Amiens-ben Jules Verne (magyarosan Verne Gyula) francia író, a tudományos-fantasztikus irodalom korszakalkotó alakja.

1828. február 8-án született Nantes-ban, ahol apja, Pierre Verne a város tekintélyes ügyvédje volt. Anyja, Sophie Allotte de la Fuye arisztokrata családból származott, ahol nemzedékről nemzedékre öröklődött a tengerész- és a katonai hivatás, tengerésztiszt lett Verne legkedvesebb testvére, Paul is. Az ifjú Jules gimnáziumi tanulmányait szülővárosában végezte, legjobban a matematika, a földrajz és az irodalom érdekelte. 11 éves korában romantikus kalandvágyának engedve megszökött otthonról, s hajósinasnak szegődött egy Indiába tartó vitorlásra. Szerencséjére apja még időben leszedte a hajóról, s némi pedagógiai célzatú verés után megígérte szüleinek, hogy ezentúl csak képzeletben utazik. Az érettségit követően apja kívánságára Párizsba ment jogot tanulni, 1851-ben diplomát is szerzett. Már az egyetemi évek alatt kapcsolatba került irodalmi körökkel, megismerkedett Hugóval és Dumas-val, s a színház világa is egyre jobban vonzotta.

 

Az egyetem elvégzése után az ügyvédi hivatás helyett a színházat választotta: 1852-től a Théatre-Lyrique titkára volt, s egymás után írta a könnyed és sikeres bulvárdarabokat, operetteket, számos sanzon is bizonyította költői vénáját. 1857-ben, szülei kiházasítási szándékainak ellenállva, feleségül vett egy kétgyermekes özvegyet s hozományából tőzsdeügynöki állást vásárolt. A munka mellett tovább írt, ám figyelmét ekkor már a kor tudományos-technikai újdonságai, felfedezései kötötték le. Hatalmas könyvtára és dokumentációja volt, számtalan cédulára jegyezte fel és tudományágak szerint rendezte sorba ismereteit. 1862-ben megismerkedett Jules Hetzel kiadóval, akivel szerződést kötöttek: eszerint az író évenként két regényt ír, melyeket a kiadó Rendkívüli utazások sorozatában jelentet meg. A mindkét fél számára gyümölcsöző kapcsolat első "terméke" az 1863-ban megjelent Öt hét léghajón című regény volt, mely példátlan sikert aratott, egy éven belül 11 nyelvre is lefordították. Ezt követte a Hatteras kapitány és az Utazás a Holdba.

 

Tőzsdei munkáját feladva Verne végleg az írás mellett kötelezte el magát: olvasott, jegyzetelt és írt, valóságos írói üzem volt a háza. A munka mellett a hajózás volt fő szenvedélye, három jachtját 1861-ben született Michel fia után nevezte el: Saint Michel I., II. és III. 1870-ben a család Amiens-ben telepedett le, ahol az író közéleti szerepet is vállalt, városi tanácsos volt. 1872-ben neki ítélték a Francia Akadémia díját (bár e neves testületbe sohasem juthatott be), 1892-ben pedig megkapta a Becsületrendet.

1886-ban elmebeteg unokaöccse két lövéssel megsebesítette Verne lábát, s ettől az időtől kezdve egészsége egyre romlott. Szülei, majd szeretett öccse halála után kedélyállapota elkomorult, eluralkodott rajta a pesszimizmus. Mindehhez hozzájárult, hogy szemét hályog gyötörte, utolsó éveiben már alig látott, Michel fia segített neki az írásban és művei gondozásában. Az idős író 1905. március 24-én halt meg Amiens-ben. Egy UNESCO-statisztika szerint a Biblia és Marx-Engels művei után Verne regényei jelentek meg a legnagyobb példányszámban a világon. Magyarországon is nemzedékek nőttek fel Verne Gyulán, az ifjú és kevésbé ifjú olvasók hosszú évtizedeken keresztül rongyosra forgatták a Nyolcvan nap alatt a Föld körül, a Nemo kapitány, a Sándor Mátyás, a Sztrogoff Mihály, az Utazás a Föld középpontja felé, A rejtelmes sziget, a Grant kapitány gyermekei, az Utazás a Holdba, a Hódító Robur, A tizenötéves kapitány, a Kétévi vakáció köteteit.

 

Páratlan népszerűségének titkát egyre kutatják az irodalomtudósok, abban azonban mindannyian egyetértenek, hogy akár ismert földrajzi helyekre, akár képzeletbeli tájakra kalauzolja olvasóit, ezt szelíd humorral, rendkívül plasztikus képekkel és érzékletes leírásokkal teszi. Kutatók megszámolták, hogy összesen száznyolc fantasztikus tervet és találmányt említ munkáiban, melyek közül csaknem hetven már megvalósult, köztük az űrhajó, a televízió, a gépfegyver, a légkondicionálás, az atombomba, a hangosfilm. Ugyanakkor a tudományos-technikai fejlődés átkait is megjósolta: a környezetszennyezést, egyes állatfajok tömeges kipusztítását, a nagyvárosi szmogot és az olajfoltos tengereket.

 

Verne-kultuszról manapság már nem beszélhetünk, de munkásságának kutatására Verne-társaságok és központok alakultak Nantes-ban, Amiens-ben és Párizsban, szintén Nantes-ban Verne-múzeum létesült. Mind a mai napig feldolgozzák műveinek adatait, a hatásokat, a motívumokat, a mítoszokat, s az utóbbi évtizedben több, eddig ismeretlen kéziratát is kiadták, legutóbb 1997-ben egy ifjúkori önéletrajzi töredékét, a Három utazó vidám viszontagságai Skandináviában című kéziratot. Ahogy egy neves olasz kutatója megfogalmazta: "Mindig valami újat találunk Vernénél. Ez a világok világa."

 

(Panoráma - Sarudi Ágnes, Sajtóadatbank)

2017. tél: Hitler elfeledett szövetségesei
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (4 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 25% kedvezménnyel.
A 4. lapszámot ajándékba adjuk.
6 368 ft 4 776 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 65% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 6 990 Ft
Legfrissebb
Legolvasottabb

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!