Új brit törvény a szabad információkezelésről

A szabad információkezelés

A Public Record Office épülete Londonban

A 2000-ben meghozott információszabadságról szóló törvény értelmében az Angol Nemzeti Levéltárban(National Archives - Public Record Office) 2005. január elsején mintegy 50 ezer  iratot feloldottak a titkosítás szabályai alól. A 30 évre titkossá és szigorúan titkossá minősített köziratok nyilvánossá tétele nyomán az angol történelem elhallgatott részletei ismerhetők meg. (Ezt a rendelkezés a Freedom of Information Act címmel az interneten is elolvasható) .

 

Az alkotmányos ügyekkel foglakozó miniszterasszony, Ashton bárónő szerint a törvény leginkább a modern korral foglalkozó történészek munkájára lesz hatással. Egész mostanáig egy nemrégiben történt esemény kutatásakor vagy a résztvevőkkel felvett interjúk alapján lehetett dolgozni, vagy ki kellett várni a 30 évet. A teljes szabadság azonban nem lehetséges: a törvény nem tesz megtekinthetővé minden dokumentumot, ugyanis a levéltári törvény mellett figyelembe kell venni például az Adatvédelmi törvény intézkedéseit is (az érdeklődők a BBC mellékletében). Így minden kritika és tiltakozás ellenére nem hozzák nyilvánosságra az iraki háborúval kapcsolatos anyagokat sem. Ashton bárónő szerint idén tavasszal az Angol Titkosszolgálat és Hírszerzés 1870 és 1939 közötti, a megalakulásra és a korai évekre vonatkozó anyaga is elérhetővé válik majd.

 

Az 50000 akta életkora 7 és 29 év közé tehető, és többségük a kötelező 30 éves titkosítás után sem került volna nyilvánosságra. Miért is? Az akták közül a válogatott, és a súlyos titkok témák iratainak jelzetei és témái  a Levéltár oldalán is megtekinthetők.

1. A szabad információkezelés
2. Szigorúan titkos események
3. A vécépapír - háború