Ki volt az özvegy, aki az első aradi vértanút gyászolta?

A lembergi hadbíróság 1847. október 29-én, hét évi vizsgálati fogságot követően pánszláv összeesküvésben való részvétele miatt, felségsértés vádjával tizennégy évi vasban letöltendő várbörtönre ítélte az 1813-ban született Norbert Auffenberg osztrák alhadnagyot. Az elítélt 1848. május 2-án szabadult Munkács várából, miután a Batthyány-kormány közkegyelemben részesítette a politikai foglyokat. Auffenberg hálából felajánlotta szolgálatait a magyar szabadságharcnak, amint azt Mészáros Lázár hadügyminiszternek is írta: „…szívemből érzem és egész lelkemből értem szülő hazám hívó szavát, és érette utolsó csepp véremet fel fogom áldozni…”

Szerelem a kávéházban

Miután 1848 júliusában beállt Mieczyslaw Woroniecki herceg Pesten szerveződő önkéntes vadászcsapatába, Auffenberg katonai pályafutása meredeken ívelt felfelé. Immár magyarosított névvel, Ormaiként 1849 áprilisában már ezredesi rangban szolgált Kossuth mellett mint a honvéd vadászezredek főfelügyelője. Nem sokkal később a kormányzó szárnysegédje lett. Kossuth bizalmát azzal sikerült elnyernie, hogy mintegy nyolcezer katonát szervezett be a magyar szabadságharc ügyének szolgálatára.

Ormai számára azonban nem csak a szabadságharc miatt lehettek emlékezetesek ezek a hónapok. 1849. március 19-én Rozsváry (Kornhofer) Lajos, a negyvenhat éves, deresedő halántékú számvevő, Ormai ezredének legidősebb tagja nagyváradi kávézójában meghívta parancsnokát egy brazil kávéra, és Ormai köszönettel el is fogadta az invitálást. A kávézóban aztán le sem tudta venni a szemét Rozsváry pénztárnokként dolgozó, gyönyörű, 18 éves lányáról, Vilmáról. A lánynak is imponált a magas rangú, híres, jóképű és népszerű katonatiszt közeledése, aki estére randevút kért Vilmától. Ormai a Körös-parti sétát követően már kézen fogva kísérte haza a nála tizennyolc évvel fiatalabb Vilmát.

A szerelmespár szinte tudomást sem vett arról, hogy Ferenc József és I. Miklós cár szövetkezett egymással, hogy hatalmas seregeikkel, közös erővel semmisítsék meg a magyar szabadságharcot. Amikor csak lehetett, és ezt Norbert olykor bokros teendői közepette is megengedhette magának, együtt voltak, ha pedig nem volt mód a személyes találkozásra, írásban tartották a kapcsolatot. A futár szinte naponta hozta-vitte szerelmes leveleiket. Alig több mint két hónappal később, 1849. május 27-én Ormai feleségül vette Vilmát, aki ekkor már túl volt egy sikertelen házasságon (a rossz nyelvek szerint az előző férj egyszerűen „elkártyázta” az asszonyt). Az újdonsült pár azonban nem sokáig élvezhette a boldog házaséletet és a gyermekvárás örömét.

Babós Lajos teljes cikke a Múlt-kor történelmi magazin 2018. ősz számában olvasható.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

18. IV. Béla uralkodása és a tatárjárás
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés

• Élete utolsó évtizedét a fiával való háborúskodással töltötte IV. Béla király
• Apja és fia tevékenysége is árnyékot vetett IV. Béla uralkodói törekvéseire
• Kétnapi járóföldre mindent holttestek borítottak a muhi csata után
• A legenda szerint Árpád-házi Szent Kinga imádsága mentette meg Lengyelországot a tatárdúlástól
• Mégsem az extrém időjárás kergethette ki a tatárokat a Kárpát-medencéből
• Batu kán és a szláv favágók