„A Petőfi-legenda áldozatává” vált Szendrey Júlia

1828. december 29-én született Keszthelyen, édesapja a Festetics-birtok tiszttartója volt. Tízéves korától a mezőberényi Wenckheim-kastélyban működő leánynevelő intézet, majd a pesti Tenczer-Lejtei Leánynevelő, végül újra Mezőberényben, a Celestim-kastélyban működő leánynevelő tanulója volt, ahol német és francia nyelvet, táncot, zongorát, viselkedést oktattak. Miután édesapja a Károlyiak jószágigazgatója lett, a család a Szatmár vármegyei Erdődre költözött, s a helyi kastélyban éltek. Júlia a vidéki élet egyhangúsága elől menekülve gyakran töltötte idejét nagykárolyi barátnőjénél, Térey Marinál. 1846. szeptember 8-án a városban tartott megyebálon ismerkedett meg Petőfi Sándorral, s az akkor már ismert költő rögtön elnyerte a lány szívét.

A szerelem kölcsönösnek bizonyult, s Júlia apjának tiltása ellenére, a háromszori kihirdetés alól felmentést kapva pontosan egy évvel később, 1847. szeptember 8-án házasságot kötöttek. A boldogító igent az erdődi kastély kápolnájában mondták ki, a szertartáson az apa nem volt jelen és áldását sem adta a frigyre. A mézesheteket Koltón, Teleki Sándor kastélyában töltötték, ott született meg a Szeptember végén, a magyar irodalom egyik legszebb verse. Jóllehet a lány szüleitől semmilyen támogatást nem kaptak, sikerült saját otthont teremteniük, Pesten az irodalmi élet ünnepelt párja lettek. Júlia, akit a magyar George Sandnak is neveztek, a különc francia írónőhöz hasonlóan rövid hajat viselt, szoknya helyett gyakran nadrágban jelent meg, és rendszeresen szivarozott.

Már állapotos volt, amikor kitört az 1848-as forradalom, március 15-én francia mintára ő varrta és tűzte férje mellére az első piros-fehér-zöld kokárdát. Petőfi naplójából ismert, hogy miközben ő a Nemzeti dalt írta, szíve hölgye magának piros-fehér-zöld főkötőt készített. Egyetlen gyermekük, Petőfi Zoltán 1848. december 15-én született meg, amikor Petőfi már a honvédseregben katonáskodott, a gyenge fizikumú fiú csak huszonkét évet élt. A családját féltő költő a szabadságharc végén Székelyföldre menekítette családját. Feleségével utoljára 1849. július 20-án Tordán látták egymást, amikor Petőfi Bem seregéhez indult. Júliához ezután már csak néhány levele, majd a július 31-i segesvári csata után az elestéről szóló hír érkezett.

Mivel halálának szemtanúja nem volt, a Kolozsvárra menekült Júlia kisfiát hátrahagyva elindult, hogy biztosat tudjon meg férje sorsáról. Először Segesvárra ment, majd Törökországba próbált útlevelet szerezni, mert azt hallotta, Petőfinek sikerült oda szöknie, de kérelmét személyesen Haynau utasította el. A kétségbeesett özvegy egy ideig apjánál élt Erdődön, ott ismerkedett meg Horvát Árpád történésszel, akihez még a gyászév letelte, tíz nappal Petőfi halálának évfordulója előtt férjhez ment. Elhatározásában vélhetőleg a döntő szerepet az játszotta, hogy méltó módon nevelhesse fel gyermekét, hiszen ezzel helyzete rendeződött, s Horvát személyében támaszra talált.

Az esküvő híre hatalmas felzúdulást keltett, Júlia támadások kereszttüzébe került. Az emberek elfordultak tőle, ízléstelen pletykák keltek szárnyra, a legtöbben úgy vélték, csak becsvágyból ment férjhez, s halála után megtagadta Petőfit. A költő legjobb barátja, Arany János A honvéd özvegye című versében fejezte ki felháborodását – igaz, a verset csak 1882-ben bekövetkezett halála után hat évvel tette közzé fia, amikor már rég nem élt Júlia sem. Arany nem tudhatta, hogy milyen lavinát indít el verse, mennyire meghatározza a közvélekedést Júliáról. Noha a Júlia részéről csak tiszteleten és barátságon alapuló második házasságból négy gyerek született, nem találta meg a boldogságot.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

27. Az első világháború és következményei
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés

• Utazás a frontra, spanyolnátha, leleplezett viszony: mozgalmas év volt Franklin Roosevelt számára 1918
• A gránát még célt tévesztett, a lövések halálosan megsebesítették a főhercegi párt Szarajevóban
• Amikor megkondultak a harangok: 101 éves a trianoni békeszerződés
• Az első világháború harcainak valóságos időkapszulája került elő az olasz Alpokban
• Románia hadba lépését késleltette, Olaszországét azonban már nem tudta megakadályozni a gorlicei áttörés
• Háború, spanyolnátha, leleplezett viszony – sok fordulatot hozott Franklin Roosevelt életébe az 1918-as év
• Bár ebben reménykedett, Fritz Haber vegyi fegyverei nem tudták eldönteni az I. világháborút
• Az I. világháborús francia sisakok nagyobb védelmet nyújtottak, mint a mai amerikaiak
• Sártenger, életveszély és felelősség – az első világháború futárai