A neandervölgyi ember mégis tudott tűzcsiholással tüzet gyújtani
2018. július 23. 10:54 MTI
Egy új tanulmány szerint a neandervölgyi ember már tudta, hogyan kell tűzcsiholással tüzet gyújtani.
Korábban
A kutatók francia régészeti helyszíneken talált 50 ezer éves szerszámokat, eszközöket vizsgáltak meg és elemeztek.
Az már korábban igazolódott, hogy a neandervölgyi ember használta a tüzet, de eddig a tudósok úgy gondolták, hogy csak a természetesen keletkezett – villámlásból vagy vulkánkitörésből származó – tüzet őrizték, azt azonban nem tudták, hogyan gyújtsanak maguk tüzet.
A Scientific Reports folyóiratban publikált tanulmány azt állítja, hogy ismerték a tűzgyújtás technológiáját a neandervölgyiek. Mint írták, a dolgozatban tárgyi leletekkel támasztják alá, hogy a neandervölgyiek rendszeresen, szisztematikusan raktak tüzet. „Tűzgyújtó köveket találtunk, amelyeket a neandervölgyiek használtak” – hangsúlyozta Marie Soressi professzor a Leideni Egyetem professzora, a tanulmány társszerzője.
A kutatók több tucatnyi mindkét oldalán pattintott kovakövet találtak, amelyeken olyan nyomok maradtak, amelyek arra utalnak, hogy az eszközt hozzáütögették egy vastartalmú ásványhoz, mint a pirit vagy a markazit. A kipattanó szikrát a neandervölgyiek száraz fűvel vagy levelekkel fogták fel és fújták, amíg lángra nem kapott.
Andrew Sorensen, a tanulmány vezető szerzője, a Leideni Egyetem tudósa elmondta: a vizsgálat kiderítette, hogy a kőszerszámon talált nyomok nem keletkezhettek természetes úton. „Erre utal, hogy a rajtuk talált barázdák szinte mindig párhuzamosak a szerszám hosszanti tengelyével. Ha a barázdák természetes úton keletkeztek volna, a kő teljes felületén, véletlenszerűen húzódnának” – érvelt.
Mint hozzátette: a tűzgyújtás nyomai szabad szemmel is láthatók a szerszámokon.
A tűzgyújtás képessége nagy hatással volt a neandervölgyiek életére. „Ha maguk is tüzet tudtak rakni, akkor tehették, amikor szükségük volt rá, és nem kellett egy csomó többlet tüzelőanyagot gyűjteni, hogy meg tudják őrizni a tüzet. Ez különösen fontos lehetett a hidegebb időszakokban, amikor a mai Franciaország területét sztyeppe és tundra borította, és a fakészletek drasztikusan csökkentek” – magyarázta.
Sorensen hozzáfűzte: nem lenne meglepve, ha olyan kovakövet is találnának, amely még régebbi, és tűzgyújtásra használták. Ugyanakkor megjegyezte, hogy a kutatásban feltárt bizonyítékok esetleg vitathatóak. Mint mondta, amit a tanulmányban nyújtottak, az egy „értelmezés”, és biztos abban, hogy a vita tovább folyik majd.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
ősz
Múlt-kor magazin 2020
- Öltözködés és szépségápolás a császárkori Rómában
- Hét halálos divattrend
- Galgamácsa királyi vadászkastélya
- Divat a második világháborútól a rendszerváltásig
- Aki elhozta Párizst Budapestre
- A Mona Lisa titokzatos elrablása
- Titokzatos óriáshordók Pest-Budán
- A darázsderék tündöklése és bukása
- Rubens fejedelmi falvédői
- Egyetlen hete maradt, hogy a forradalom hősévé váljon Gérecz Attila 19:05
- Alattvalói joviális öregúrként és zsarnokként egyaránt tekintettek Ferenc Józsefre 17:44
- Elkezdődött a nevezés a Kecskeméti Animációs Fesztiválra 14:20
- Nyugdíjba vonulás után is rendkívül népszerű maradt Both Béla 09:50
- Csaknem húsz évet kellett várni az Erzsébet híd újjáépítésére 09:05
- VIII. Henrik egyházszakadási törekvéseiért kis híján I. Jakab bűnhődött tegnap
- Vasmarokkal irányította Spanyolországot Francisco Franco tegnap
- Koncertjeinek bevételét gyakran fordította jótékony célokra Anton Rubinstein tegnap