Vérengzésbe torkollt az adózásról szóló vita az ónodi országgyűlésen
2018. június 13. 12:18 MTI
311 éve, 1707. június 13-án mondták ki a Habsburg-ház trónfosztását a Rákóczi szabadságharc idején az Ónod közelébe összehívott országgyűlés résztvevői. A másik fő probléma a financiális problémák megoldása volt: kétmillió forint hadiadót vetettek ki, amelynek fizetésére a nemeseket is kötelezték.
Korábban
A szabadságharc vezetői ekkorra már több jelentős lépést tettek az önálló Magyarország létrejötte felé. Ebben segítségükre volt az 1701-ben kirobbant spanyol örökösödési háború is, mert a francia Bourbon-ház spanyolországi ambícióit a többi nagyhatalom, így a Habsburgok sem nézhették tétlenül. A hosszan elhúzódó háború révén a kuruc csapatok jelentős katonai sikereket értek el, a katonai sikerekre támaszkodva pedig a politikai törekvések sem maradtak többé háttérben.
Az 1705. szeptemberi szécsényi országgyűlésen megkezdték a független magyar államszervezet kiépítését, az államforma rendi konföderáció lett. Rákóczi, mint vezérlő fejedelem szabadon intézhette a katonai, külpolitikai és a pénzügyeket, tanácsadó szervként 24 tagú szenátust választottak mellé Bercsényi Miklós vezetésével. A szenátus intézte a belpolitikai ügyeket és a hadsereg főparancsnoka is Bercsényi lett. A sikereken felbuzdulva a szabadságharc vezetői megfogalmazták a Habsburgokkal való kiegyezés feltételeit: szabad királyválasztást, az 1687-es törvények eltörlését, valamint Erdély függetlenségét követelték Bécstől.
Az 1707. május 31-én, az ónodi mezőn megnyílt országgyűlésre az 1703 óta tartó szabadságharc csúcspontján került sor: csaknem az ország egész területe a kurucok kezébe került, s előzőleg 1707. áprilisában marosvásárhelyi országgyűlésen Rákóczit már beiktatták az erdélyi fejedelem tisztségébe. Június 13-án kikiáltották a Habsburg-ház trónfosztását - a kérdés a diéta programjának titokban tartott, de legfontosabb vitapontja volt. Az ország igazgatását továbbra is a fejedelemre, valamint a szenátusra bízták. Fejedelmi helytartóvá Bercsényit nevezték ki, híressé vált mondata az „Eb ura fakó, József császár nem királyunk többé” a trónfosztás kimondását követően hangzott el.
Az ónodi országgyűlés másik fő gondja a financiális problémák megoldása volt: kétmillió forint hadiadót vetettek ki, amelynek fizetésére a nemeseket is kötelezték. A rézpénz értékét 60 százalékkal leszállították, az ezzel kapcsolatos vita azonban nyílt ellentétet robbantott ki, amely a Turóc megyei követek lekaszabolásához vezetett.
Rákóczi az 1707-es kedvező időszakot kihasználva szeptemberben, Varsóban szerződést kötött I. (Nagy) Péter orosz cárral, a megállapodás gyakorlati hatásai azonban már nem érvényesülhettek. A kuruc csapatok 1708-tól jelentős vereségeket szenvedtek, így Rákóczi politikai tervei (többek között egy sziléziai-morva-magyar konföderációról) is a semmibe vesztek.
A szabadságharc utolsó szakaszában már nem lehetett tovább fenntartani a nemzeti egységet, lecsökkent a termelés, a rézlibertás elévesztette értékét, s a francia támogatás megszűnt. Végül az 1711 áprilisi szatmári országgyűlésen a rendek elfogadták a Habsburgok által felkínált békefeltételeket, s 1711. április 30-án a kuruc seregek a majtényi síkon letették a fegyvert.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
8. Budapest világvárossá fejlődése
II. Népesség, település, életmód
- Időutazás a millenniumi ünnepségekre: 125 éve utazunk a Ligetbe a föld alatt
- Sokáig csak esernyővel lehetett átmenni a budai Alagúton
- Egykor a Városliget zenepavilonjai nyújtották a főváros legnépszerűbb szórakozását
- A gazdag és szegény gyermekek egyaránt birtokba vették a Városligetet a „boldog békeidőkben”
- Széchényi Ödön víziója által a világ második siklójával büszkélkedhet a főváros
- Az idők során szinte minden sportra biztosított lehetőséget a Városliget
- 800 mázsa lőport adott Ferenc József a budai Alagút építéséhez
- A kiállítások és vásárok hozták el az éjszakai fényt a Városligetbe
- Ostromok és újjáépítések kísérik végig a Vigadó történetét
- Eredetileg veszélyesnek tartották a Nagy-Britanniát és Franciaországot összekötő alagutat tegnap
- Érvénytelen házasságok és törvénytelen gyermekek tarkították Anglia történelmét tegnap
- Rooselvelttől kapott segítséget a nácik elől menekülő Freud tegnap
- Hazugságok sora kísérte Peary északi-sarki expedícióját tegnap
- Épített fény címmel nyílt kiállítás Lucien Hervé munkáiból a zürichi Le Corbusier-pavilonban tegnap
- Harci bemutatók és ókori játékok is várják a látogatókat az aquincumi Floralián tegnap
- Sosem tudott egészen kiteljesedni az egyik legkeresettebb rendező, Orson Welles tegnap
- Minden korosztálynak adott valami újat Lázár Ervin egyedi stílusa 2024.05.05.