Közel 2000 épületre kellett kitenni a sárga csillagot
2014. január 29. 13:03
Hetven évvel ezelőtt, Horthy Miklós kormányzóságának utolsó hónapjaiban a magyar politikai vezetés végzetes lépésre határozta el magát: a vidéki zsidók deportálása után a fővárosban élőket kényszeríttette lakhelyük elhagyására. A végső cél nem változott, kimondva vagy kimondatlanul, a budapesti zsidókat is megsemmisítő táborokba szánták. A zsidótörvények alá eső magyaroknak, akik 1944. április 5. óta ruhájukon hatágú sárga csillagot voltak kénytelenek viselni, június 21-i határidővel kijelölt kényszerlakhelyre, az ún. csillagos házakba kellett költözniük. A június 17-i rendelet előírta, hogy a lakók – régiek és frissen beköltözöttek – házaik bejárata fölé jól látható, mint a rendelet fogalmazott: „kanárisárga” Dávid csillagot helyezzenek el.
Korábban
Az akkori Budapesten megdöbbentően nagyszámú, közel 2000 épületre kellett kitenni a sárga csillagot; aminek alig maradt a köztudatban emléke. Fél éven keresztül minden járókelő láthatta, hogy hol laknak, és személyesen kik az üldözött budapesti zsidók. A nemzetközi események hatására, a fővárosi zsidók többségének sorsa kevésbé tragikusan alakult vidéki társaikéhoz, vagy a mai Budapesthez tartozó Újpest, Pesterzsébet, és Kispest lakóiéhoz képest. A halálmenetek több tízezer áldozatát, a Duna-parton agyonlőtt, illetve az ostrom alatt elpusztultakat kivéve, a városban bujkálva, vagy az 1944 decemberében felállított gettóban, a zsidóság Budapesten nagyobb eséllyel élhette túl a vészkorszakot, mint az ország más tájain.
Az OSA Archívum, Budapest történetének erről a tragikus és szégyenletes fejezetéről, a csillagos házak történetén keresztül emlékezik meg. Önkéntesek segítségével kapcsolatot keresnek az egykori csillagos
házak mai lakóival, hogy közösen nézzünk szembe a múlttal, amely megismerhető: nem értelmezés, nem politikai hovatartozás kérdése, hogy mi történt. Mint írják: a ma élőket nem terheli felelősség a hetven évvel ezelőtt történtekért. Nem érezhetünk bűntudatot azért, amit nem mi követtünk el. A felelős állampolgári öntudat azt követeli tőlünk, hogy szembenézzünk közös örökségünkkel. Az emberi tisztesség pedig azt, hogy ne tagadjuk el, ne másítsuk, hamisítsuk meg, ne írjuk át azt, ami történt.
Honlapjukon (www.csillagoshazak.hu) igyekeznek minél több kapcsolódó tartalmat elhelyezni, és arra bíztatnak mindenkit, hogy osszák meg a családokhoz, vagy az épületekhez kötődő dokumentumait és történeteit.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
24. A két világháború közötti diktatúrák és ideológiájuk
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák
- Argentínában sem menekülhetett sorsa elől a „végső megoldás” végrehajtója, Adolf Eichmann
- Amnéziát tettetett, de a nürnbergi tárgyalásra „visszatért” az emlékezete Rudolf Hessnek
- A legkülönfélébb okokból csatlakoztak Szálasi mozgalmához annak női tagjai
- Ciánkapszula és pisztoly vetett véget Hitler és Eva Braun másfél napos házasságának
- A bukott Duce maradványain vezette le háborús dühét az olasz nép
- A Führer és a nők – Hitler szerelmi kalandjai nem egyszer tragikus véget értek
- Olaszország átállása adta meg a löketet Magyarország német megszállásához
- Irigységtől fűtve kegyetlenkedett foglyaival Irma Grese, az „auschwitzi hiéna”
- Az ismeretlenségből a világhírnévbe repítette Hitlert a sikertelen sörpuccs
- Divat és skót identitás a 18. századi Londonban tegnap
- Különös viking sír Norvégiában tegnap
- Ősi hitvilág a natufi kultúrából tegnap
- Sárkányok Kabul felett - A Sámán Pajzs hadművelet nyomában tegnap
- 3600 éves bronzkori metropoliszt tártak fel a kazah sztyeppén tegnap
- Napóleon és Kuba: egy halotti maszk rejtélyes története tegnap
- Fejezetek egy pompeji-i gyorsétterem történetéből – egyiptomi kerámiaváza került elő a romok közül 2025.11.17.
- Arábia – az ősi illatok földje 2025.11.17.
