Hitler elleni merényletet tervezett a szovjet állambiztonság Moszkvában
A szovjet állambiztonság egy rendkívül kiterjedt földalatti ellenállóhálózatot és szabotázstervet dolgozott ki 1941 őszén arra az esetre, ha a náci csapatok elfoglalnák Moszkvát. Az egykori titkos stratégiáról Oleg Matvejev orosz hírszerzéstörténész számolt be a RIA Novosztyi orosz állami hírügynökségnek adott interjújában. A Moszkvai terv kódnevet viselő művelet nem csupán az infrastruktúra megsemmisítését, hanem Adolf Hitler és a német vezérkar elleni merényleteket is magában foglalta.
- Az NKVD mélyen konspirált hálózatot hozott létre a szovjet főváros esetleges elestének esetére.
- A tervek között infrastrukturális szabotázsakciók és a náci vezetők elleni célzott merényletek is szerepeltek.
- A szovjet hírszerzés Lev Knipper zeneszerző németországi kapcsolatait akarta felhasználni az esetleges merénylethez.
Az Állami Honvédelmi Bizottság 1941. október 19-én rendelte el az ostromállapotot a szovjet fővárosban és a környező területeken, hogy megakadályozza a lakosság körében kitörő pánikot és letörje a német hírszerzés diverzáns akcióit. Az NKVD eközben titokban felkészült a legrosszabb forgatókönyvre, és megkezdte egy mélyen konspirált hálózat kiépítését.
A terv szerint a belügyi népbiztosság központi apparátusának 43, illetve a moszkvai területi igazgatóság 28 tisztje vonult volna illegalitásba. Ezek a vezetők egy 269 főből álló ügynökhálózatot irányítottak volna, miközben 22 önálló, összesen 73 ügynököt foglalkoztató rezidentúrát is létrehoztak a városon belül. A csoportok számára 59 titkos raktárt építettek ki fegyverekkel, robbanóanyagokkal, mérgekkel és élelmiszerrel, amelyeket különféle műhelyeknek és fodrászatoknak álcázott fedőlakásokból felügyeltek.
Az illegális hálózat irányításával az állambiztonság magas rangú tisztjeit bízták meg a szovjet vezetők. Pavel Mesik, az NKVD gazdasági igazgatóságának vezetője a közlekedési és infrastrukturális csomópontok elleni szabotázsakciókért felelt. Viktor Drozdov állambiztonsági őrnagy feladata a deziformációs tevékenység megszervezése volt, akit egy gyógyszertári hálózat helyettes vezetőjeként helyeztek el a polgári szférában, hogy a megszállás esetén orvosi felszerelések átadásával férkőzzön a németek bizalmába. A műveletekbe bevonták Nyikolaj Kuznyecov különleges ügynököt is, akit a külföldi, elsősorban a német és a velük szövetséges követségek körüli operatív munkára képeztek ki.
A Moszkvai terv legambiciózusabb része a Harmadik Birodalom vezetői, köztük személyesen Adolf Hitler elleni esetleges merényletek előkészítése volt. Ezt a feladatot egy elkülönített ügynökpárosra, a német származású Lev Knipper zeneszerzőre és feleségére bízták. Az NKVD arra alapozta a stratégiáját, hogy Knipper nővére, a Németországban élő híres némafilmszínésznő, Olga Csehova kiterjedt és kiváló kapcsolatokkal rendelkezett a náci politikai elit legfelsőbb köreiben.
A szovjet hírszerzés abban bízott, hogy ezen a rokoni szálon keresztül Knipper magas pozíciót szerezhet a német megszálló adminisztrációban, majd ezt felhasználva célzott csapásokat hajthat végre a fővárosba látogató náci vezetők ellen.
A szovjet vezetés drasztikus előkészületeit a keleti fronton kialakult kritikus katonai helyzet indokolta a korszakban. A Wehrmacht 1941. szeptember 30-án indította meg a Tájfun hadműveletet, amelynek kifejezett célja a szovjet főváros bekerítése és elfoglalása volt. A német páncélos ékek október elejére áttörték a Vörös Hadsereg védelmi vonalait, és Vjazma térségében több szovjet hadsereget is bekerítettek, ami hatalmas ember- és hadianyag-veszteséggel járt. Október közepére a frontvonal vészesen megközelítette Moszkvát, a városban pedig diplomáciai és kormányzati evakuáció kezdődött, ami átmeneti káoszt eredményezett a lakosság körében.
Ez is érdekelhet
A gondosan megtervezett földalatti hálózat aktiválására és a merényletek végrehajtására azonban végül sosem került sor. A szovjet csapatok a beérkező szibériai tartalékok bevetésével sikeresen lelassították, majd a védelem peremén megállították a kimerült, valamint az őszi sárban és a kemény télben elakadt német offenzívát.
A Vörös Hadsereg 1941. december 5-én nagyszabású ellentámadásba ment át, amelynek során 100-250 kilométerre vetették vissza a Wehrmacht alakulatait a fővárostól. A moszkvai csata a második világháború egyik legfontosabb fordulópontja lett, amely végleg szertefoszlatta a náci Németország gyors győzelembe vetett katonai reményeit a keleti fronton.
