Erotikus lovagregény is lesz a kölni zsidó múzeumban
2013. július 19. 12:39 MTI
Hosszas vita után eldőlt, hogy megépül a kölni zsidó múzeum. Az észak-rajna-vesztfáliai város vezetése csütörtök este hozta meg döntését arról, hogy a múzeumot az önkormányzat költségvetéséből, 52 millió euróból építik meg.
Korábban
Az intézmény az óváros közepén, a Rathausplatzon kap helyet. Régészek 2007 óta folytatnak ásatásokat a környéken, ahol rátaláltak a középkori zsidó negyed maradványaira. A romok között táncházé, ispotályé, pékségé és zsinagógáé is van. A szakemberek sok értékes tárgyat találtak, például egy félhold alakú, drágakövekkel kirakott 11. századi arany fülbevalót.
Sven Schütte, az ásatásokat vezető régész és csapata 2007 óta mintegy 250 ezer tárgyat tárt fel a 10 ezer négyzetméteres ásatási területen: kerámiavázákat, szerszámokat, ékszereket, játékokat, állati csontokat. Palatábladarabokon talált héber nyelvű feliratok, egy korábban ismeretlen erotikus lovagregény töredéke, sőt a pékség ügyfeleinek névsora mind a középkor mindennapi életéről tanúskodik.
A városvezetés már 2011-ben elhatározta, hogy múzeumot épít az ásatások "köré". Az építkezés azonban újabb és újabb halasztást szenvedett, többek közt azért, mert nem tudták, hogy ki fogja üzemeltetni az intézményt (a jócskán eladósodott Köln ugyanis erre nem látszott alkalmasnak). Hosszas tárgyalások után végül eldőlt, hogy a múzeumot a Landschaftsverband Rheinland, a Rajna-vidéki Tartományi Szövetség (LVR) fogja működtetni.
Mintegy 50 ezer lakosával - Párizst és Londont megelőzve - Köln a 10. századtól a 12. századig Európa egyik legnagyobb városa volt, fénykorában pedig ezres lélekszámú zsidó közösség élt ott. A zsidó negyed története ezeréves: a késői ókortól a középkorig húzódik. A római kormányzó, majd a frank királyok palotájának, később a városházának a szomszédságában állt.
Sven Schütte korábban elmondta: a kölni zsidók sokáig jó viszonyban éltek a keresztényekkel. A zsinagóga gazdagon díszített gótikus stílusú oltárát például azok a kézművesek építették, akik a szomszédos székesegyházban is dolgoztak.
A zsidó negyed végét két tömeggyilkosság jelezte: 1096-ban az első keresztes háborúba tartó fanatikus lovagok pogromja, majd 1349-ben a városrész teljes lerombolása: a keresztények ugyanis a zsidókat tették meg bűnbaknak a városban pusztító szörnyű pestisjárványért.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
30. A „harmadik világ”
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés
- Elefántokra vadásztak és férfiakat megszégyenítő módon harcoltak a dahomey-i amazonok
- Az ékszerek és a tigrisek megszállottja volt a britek ellen harcoló Tipu szultán
- Pol Pot a földi poklot hozta el Kambodzsának, a vörös khmerek iszonyú rémtetteket követtek el
- Ellensége jégtömbbe fagyasztott fejét órákon át "hallgatta ki" a karibi diktátor
- Nem mutatott megbánást Gandhi merénylője
- A második világháború végére Hongkong lakossága csaknem a harmadára zsugorodott
- A függetlenség kikiáltásával sem kerülhette el végzetét Rhodézia fehér uralmon alapuló rendszere
- India függetlenségének kikiáltásakor nem volt hajlandó nyilatkozni a csalódott Gandhi
- Míg Gandhi a szellemi, Nehru a mozgalmi vezetője volt az indiai függetlenségi törekvéseknek
- A vasbeton alkalmazásának első meghonosítójára emlékeztek 14:20
- Ősszel nyílik meg a Néprajzi Múzeum új állandó kiállítása 11:20
- Súlyos taktikai vereségnek bizonyult az antant számára a gallipoli csata 09:50
- Megérzései segítették a modern régészet alapjait megteremtő Dörpfeldet 09:05
- A rádióban és a televízió képernyőjén is közönségkedvenc volt Zenthe Ferenc tegnap
- A köztudattal ellentétben erősítette II. András politikáját az Aranybulla tegnap
- Megfejtették a papírusztekercsek tartalmát, melyből kiderült, hol temették el Platónt tegnap
- Az 1848–49-es forradalom és szabadságharchoz kapcsolódó emlékhelyeket keresnek tegnap